Századok – 2017
2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Orosz István: Az agrártörténeti kutatások megalapozói Debrecenben: Szabó István és Balogh István
OROSZ ISTVÁN 45 a nyíregyházi Jósa András Múzeumban, s onnan került 1964-ben a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár igazgatói tisztségébe. Innen ment nyugdíjba 1974-ben, de lankadatlan szorgalommal dolgozott 2007-ben bekövetkezett haláláig. Mellőzésére némi gyógyírt jelentett, hogy a Déri Múzeum munkatársai tiszteletbeli igazgatójuknak nyilvánították, a Debreceni Egyetem díszdoktorává, a város díszpolgárává választotta, a Tudományos Akadémia pedig Eötvös-koszorúval tüntette ki. 32 Tudományos életművében a néprajz és az agrártörténet elválaszthatatlanul összefonódott. Azon kutatók közé tartozott, akik a történeti forrásokat néprajzi szempontból is kiaknázták, és elemzésükben társadalomtörténeti és szociológiai szempontokat is érvényesítettek. Több archeológiai, képzőművészeti, sőt irodalomtörténeti tanulmányt is írt, mégis munkásságának fő vonalában Debrecen, a hajdúság s általában az Alföld agrártörténete és néprajza állt. Első tanulmányai a debreceni szegénység legmélyén elhelyezkedő vákáncsosokkal foglalkoztak, akik a város keleti részén teleltetésre használt erdős pusztákon éltek.33 A debreceni határhasználat sajátosságai korán felkeltették érdeklődé sét. Írt a belső legelő felosztásáról, a hortobágyi és az erdős puszták használatáról és egyéb debreceni sajátosságokról.34 A debreceni társadalomról az első össze foglalást 1947-ben, a másodikat 1973-ban írta.35 Közben a Szabó István által szerkesztett „A szabadságharc fővárosa Debrecen” című kötetben ő foglalkozott a város népével. Feltárta azt a folyamatot, amelynek során Debrecen ipari és kereskedő városból a 19. századra agrárvárossá alakult.36 Azt is észrevette, hogy ezzel az átalakulással sajátos mentalitás jött létre, amelyet Kazinczy „debreceniségnek” 32 Für Lajos: Politika, tudomány, debreceniség. Alföld 39. (1988) 1. sz. 37–58.; Rácz István: A 80 éves Balogh István tudományos és politikai pályája. In: Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve 1992. 5–16.; Kujbusné Mecsei Éva: Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszön tik a 90 éves Balogh Istvánt. Debrecen–Nyíregyháza 2002. 33 Balogh István: Adatok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez. A vákáncsosok. In: Déri Múzeum Évkönyve, 1935 (1936). 147–157.; Uő: A debreceni erdős puszták betelepülése. Debreceni Szemle 9. (1936) 134–138.; A teleltetés rendjére lásd Uő: A jószág teleltetése Debrecen környékén. In: Déri Múzeum Évkönyve, 1937 (1938). 175–212. 34 Balogh István: A debreceni belső legelő és felosztása 1876-ban. Debreceni Képes Kalendáriom 37. (1937) 100–104.; Uő: Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVIII–XIX. században. Ethnog raphia 69. (1958) 537–566. 35 Balogh István: Cívisek társadalma. Debrecen 1947.; Uő: Cívisek világa (Debrecen néprajza). Bp. 1973. 36 Balogh István: A város és népe. In: A szabadságharc fővárosa Debrecen. 1849 január–május. Szerk. Szabó István. Debrecen 1948.