Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: Karikatúrák a propaganda szolgálatában (1939–1944)
TAMÁS ÁGNES 437 szent tehén veti le magáról a hátán ülő Churchillt.104 Az első világháború során még óriási gazdasági és humán erőtartalékokat adó gyarmatok – a képek üzenete szerint – ellenszegültek a kolonizáló hatalmaknak, így ezek az erőforrások már nem aknázhatók ki számukra. A brit kormányfő a gyarmati népek – ritkábban a kisnemzetek – elnyomójaként bukkant fel, s nem valódi civilizátorként, ahogy a brit propaganda hirdette, hanem olyanként, aki a semleges államokat eltiporja, harcra kényszeríti. Az első világháború alatt a német alkotók nagy hangsúlyt fektettek az ellenséges propaganda által sugallt germán–barbár (német) kép megcáfolására. A második világháború alatt a német lapban kevésbé fontos téma lett a brit propaganda túlzásainak, „hazugságainak” bemutatása. Ugyan jelentek meg hasonló szellemben készült képek a háború első éveiben, s szimbolikájuk sem szakított a nagy háborús trendekkel, mindent egybevetve jóval ritkábban fordultak elő, mint az azt megelőző háborúban. Példaként említhetjük, amikor brit politikusok vagy Britannia kürtölnek világgá nem igaz állításokat, illetve Reuter – zsidóként – látható, akinek hazugságait Times asszony teszi közzé.105 Az első világháború időszakában „megedződtek” az olvasók, megtapasztalhatták a széles körű, mindenre kiterjedő propagandagépezet működését, így a lapok talán kevésbé ítélték szükségesnek, hogy rámutassanak arra, hogy az ellenség – megítélésük szerint – hamis képet közvetít róluk. A sajtó „zsidó kapcsolataira” azonban továbbra is fel kívánták hívni a figyelmet. A Magyarság ban például a „brit–zsidó” – ritkábban a „magyar–zsidó” – újságokat tették meg a gúny céltáblájául, megvádolva őket azzal, hogy valótlanságokat állítanak. 106 104 Uo. 1941. máj. 7. 8.; 1942. ápr. 12. 13. 105 A Reuter/Reuter’s hírügynökséget Paul Julius Reuter alapította 1849-ben Aachenban, aki egy német rabbi fiaként látta meg a napvilágot, később brit állampolgár, aki kikeresztelkedett, székhelyét 1851-ben tette át Londonba. Pallas Nagy Lexikona XIV. Bp. 1897. 518. Kladderadatsch, 1939. szept. 3. 576.; Uo. 1939. szept. 17. 608.; 1939. szept. 24. 616.; 1941. febr. 9. 67. A Times „zsidó kapcsolatain” élcelődik az a karikatúra, melyen az újságot egy fiatal hölgy testesíti meg, akinek a ruhája a Times címlapja. A nő a saját tükörképét nézi, s ekkor döbben rá, hogy a napilap neve ott „Semit”-ként látszik, s a tükörben pózoló vonásai is átváltoztak azáltal, hogy más lett a sajtóorgánum címe. Kladderadatsch, 1940. jan. 7. 13. 106 Magyarság, 1942. dec. 19. 10.
