Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: Karikatúrák a propaganda szolgálatában (1939–1944)
TAMÁS ÁGNES 423 A képet a teheráni konferencia (1943. november 28 – december 1.) ihlethette, ahol először találkozott Sztálin, Churchill és Roosevelt, s egyeztettek nemcsak a háború folytatásáról, hanem a háborút követő konszolidációról is. Más képeken keresztre feszítve láthatjuk még a semleges országokat szimbolizáló nőalakot is, aki mellől brit katonák lőnek, illetve „58.000 népi németet, akiket a lengyelek öltek meg”. A keresztfa mellett nevető, kártyázó brit katonákat pillanthatunk meg, Churchill és Chamberlain pedig esernyőt tartanak a fejük fölé, nehogy „megázzanak” a keresztről lecsöpögő vértől. 51 A két világháború közötti magyar ikonológiát, plakátokat és képeket a keresztre feszítés motívuma mellett is a töviskoszorú ábrázolása jellemezte, így ez – ugyan csak egyszer –, de a Magyarság hasábjain is teret kapott. (A berlini lapban nem.) A „Nagypéntek 1940” című rajzon a földgömbön, annak is elsősorban az Európát ábrázoló részén fonódik át a töviskoszorú, s a glóbuszból egy vércsepp is kicsordul.52 A harcok okozta kín a krisztusi szenvedések magaslatába emelkedett, de nagypénteki megjelenése a feltámadás reményét is magában rejtette – enyhítendő a féléve tartó öldöklés okozta fájdalmat. A szenvedéstörténethez szorosan kapcsolódik a húsvéti ünnepkör, s az Ošišani jež szerint a „Balkán” feliratú tojás ból boldog kiscsibék kelnek ki, akik mellett azonban egy katonává változtatott szárnyas halad el, ami felhívja a figyelmet az országra leselkedő veszélyre. 53 A háború borzalmaihoz – amelyek a propagandaképek sugalmazása szerint elsősorban az ellenséget sújtották – szorosan kapcsolódik Lucifer, a rombolás szimbóluma 51 A kép utalás a Lengyel Korridor területén fekvő Brombergben elkövetett gyilkosságokra (1939. szept. 3–4.), melynek során – a német propaganda állításaival ellentétben – nemcsak németeket öltek meg. A második világháború krónikája. Ford. Jónás Edit et. al. Bp. 2004. 16. Kladderadatsch, 1940. ápr. 28. 205.; Uo. 1940. febr. 25. 97. Chamberlain fekete esernyője a korszak emblematikus tárgyainak egyike, a semlegesek védelmét jelképezte. Ő volt azonban az a politikus, aki megegyezett a náci Németországgal (müncheni egyezmény, 1938. szeptember 29.), amit bírált az a karikatúra, melyen az esernyő fegyverré alakult át. Lásd Ošišani jež, 1939. szept. 9. 2. Chamberlain esernyő alakú ágyút süt el: Drótkefe, 1940. júl. 5. 1. 52 A szenvedéstörténet megjelenítéséről lásd Krasznai Zoltán: Földrajztudomány, oktatás és propa ganda. A nemzeti terület reprezentációja a két világháború közötti Magyarországon. Pécs 2012. 177–180. Magyarság, 1940. márc. 22. 2. A két világháború között nem csupán a propagandát elsősorban szolgálni kívánó sajtótermékek, röplapok kedvelt jelenete volt a szenvedéstörténet, hanem a festőké is, ami egyben „általános korhangulatot” tükrözött. Szücs György: A „Nagy Háború” és az „új művészet”: a világháború és következményei. In: Az első világháború következményei Magyarországon. Szerk. Tomka Béla. Bp. 2015. 211. A belgrádi lapra jellemző megközelítés, amikor a „háború” keresztjét viszi a Béke a vállán, s egy piros földgömbön sétál: Ošišani jež, 1940. ápr. 26. 1. 53 Uo. 1940. ápr. 26. 3.
