Századok – 2017

2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: Karikatúrák a propaganda szolgálatában (1939–1944)

KARIKATÚRÁK A PROPAGANDA SZOLGÁLATÁBAN (1939–1944) 424 és a pokol, illetve a halál tradicionális ábrázolásmódja kaszásként.54 A halál és a hozzá köthető szimbólumok (például csontok, koponyák) a második világháború időszakában sokkal gyakrabban kaptak teret a berlini lapban, mint korábban, de a többi elemzett élclap képein is megtalálhatók. Egyik alkalommal például Sztálin és Churchill küzdenek egymással egy focipályán, s a labdájuk egy koponya. A (tömeg-) gyilkosságok, a halál, az öldöklés és a vér látványának élvezete, a kegyetlenkedés elsősorban Sztálin jellemzője a képeken. A karikaturisták azt üzenték, hogy Sztálin nyugati szövetségesei szemet hunytak a diktátor emberiesség elleni bűncselekményei felett, aki ezeket nem csupán a Szovjetunió területén követte el, hanem például a lengyel hadifoglyok ellen is.55 „A purifikátor” című képen például Sztálin egy ko ­ponyákból épített magaslaton áll, kezéről vér csepeg, a háttérben, a karikatúra bal oldalán tarkón lőnek egy embert, míg a jobb oldalon férfiak akasztófákon lógnak. A képaláírás szerint a szovjetek nem bánnak rosszul a német hadifoglyokkal, amit alátámasztanak a diktátor szavai: „Az én katonáim ehhez vannak szokva, a német bánásmód pedig nem felel meg az emberiesség törvényeinek...” [kiemelés az erede­tiben – T. Á.].56 E képek a diktátor rémuralmát és annak brutalitását mutatták be, annak nagyszámú áldozatát is ábrázolva például akkor, amikor egy rajzon Sztálin ördögi mosollyal tekint le kopjafák ezreire.57 A halálhoz kapcsolódó egyéb szimbó ­lumok, mint a koporsó vagy a temetés általában a brit gyarmatbirodalom nagysá­gának vagy a koloniális birodalomrendszer végét jelképzete: Churchill eltemette az „Empire” koporsóját, vagy a birodalom sírját ásta meg. 58 54 A halál a képek szerint csak az ellenségre leselkedik, az ő soraikat tizedeli. Például Kladderadatsch, 1939. szept. 10. 585.; 1940. jan. 1. 12.; 1941. febr. 23. 93. 55 A német lapban a gúny céltáblájává váltak az ortodox papok elleni kivégzések. Kladderadatsch, 1941. júl. 20. 403.; 1942. jan. 25. 53.; 1943. márc. 7. 155; 1943. okt. 10. 545. Csakúgy, mint az 1939-ben a Vörös Hadsereg által elfoglalt lengyel területeken a lengyel értelmiség és hadseregvezetés elleni tömeg­gyilkosság (Kladderadatsch, 1943. máj. 23. 302–303., illetve 1943. júl. 18. 398–399.), melyre 1943-ban derült fény. Lásd Allen Paul: Katyń. A sztálini vérengzés és a lengyel feltámadás ígérete. Bp. 2009. 56 Magyarság, 1941. nov. 29. 8. 57 Kladderadatsch, 1944. júl. 9. 329. A brit sajtót azzal vádolta a Magyarság, hogy a szövetséges, de valójában tömeggyilkos Sztálint angyalként festi le olvasói előtt – egy karikatúrán a szó szoros értel­mében –, mivel egy festmény készül Sztálin-angyalról. Magyarság, 1942. dec. 22. 10. A semleges belgrádi lapban nem Sztálin ül koponyahegyen, hanem maga a Béke (Ošišani jež, 1939. szept. 16. 3.), illetve a Kaszás tart szüretet Európában (Uo. 1940. okt. 26. 5.), a Flekken szerint pedig Chur­chill inasa a Halál (Flekken, 1943. jan. 15. 6.). 58 Kladderadatsch, 1940. jún. 23. 308., illetve 1942. ápr. 5. 217.; Magyarság, 1940. okt. 15. 8.; Drótkefe, 1940. nov. 1. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents