Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: Karikatúrák a propaganda szolgálatában (1939–1944)
KARIKATÚRÁK A PROPAGANDA SZOLGÁLATÁBAN (1939–1944) 412 elemévé, a háború első éveiben is csak évente néhány képen szerepelt, majd 1943-tól el is tűnt a lap hasábjairól. További eltérés, hogy a berlini lapban a horogkereszt nem aktor, nem maga a szimbólum ront rá az ellenségre, hanem ha megrajzolták, akkor a Harmadik Birodalom valamilyen hivatalos jelképeként (például zászlón, katonai karszalagon). Csupán egyetlen képsorozatban találunk egy olyan képkockát, ahol a horogkereszt villámként lecsap egy papírlapra, melyen a „Versailles” felirat olvasható.15 Míg az önkép erősítését az első világháború alatt a hős német katonákat – első sorban a sikeres német hadvezért, Paul von Hindenburgot – ábrázoló képek szolgálták, a dicső harcosok szinte teljesen eltűntek a második világháborús gúnyrajzokról: a propagandaeszközök csupán az ellenség lejáratására korlátozódtak a német lapban. 16 A pozitív önképet a Magyarság ban sem hősök vagy közkatonák erősítették, mint a Nagy Háború alatt publikált magyar karikatúrákon, hanem a nyilaskeresztet ruházták fel a rajzolók pozitív erőkkel: ez a szimbólum semmisíti meg az ellenfelet és hozza el az új kikeletet, állítja helyre Nagy-Magyarországot, azaz a megújulás, a győzelem csak a szélsőjobboldal vezetésével lehetséges.17 A nyilaskereszt e pozitív szerepére példa a „Minden télre tavasz jön” című rajz, melyen Nagy-Magyarországot tavaszi virágokból rajzolta meg az alkotó, a térkép közepén a nyilaskereszt látható a háttérben, az előtérben pedig egy kislány ünnepli a tavaszt kezében két csokor virággal. Az országhatárt fény övezi, ami ünnepi hangulatot kölcsönöz a képnek, szinte a szakrális szférába emeli, a nyilaskereszt megjelenítését is a világosság jellemzi. A kép szöges ellentétben áll a trianoni békeszerződést követő, hasonló jellegű alkotásokkal, melyeken elhaló növények, falevelek láthatók Nagy-Magyarország azon területein, melyek az új országhatárokon kívülre kerültek, de a határvonalakon belül maradt régiók sem fénylettek, virágoztak ily módon. 15 Kladderadatsch, 1939. okt. 1. 621.; 1940. máj. 26. 253.; 1940. dec. 1. 567. Ugyanez mondható el a Flekken képeiről is, melyeken kizárólag hivatalos jelképként látható a horogkereszt, ez alól az Ošišani ježben is csak egy kivételt találhatunk, amikor a szovjet medve, a Szovjetuniót szimbolizáló állat a horogkereszt ellen támadásra készül (1940. júl. 6. 8.). Hasonló motívumként felbukkant „Versailles” a Magyarságban is, amikor az igazság győzelmét hirdetik a „Trianon”, „Versailles” és „Párizs” szavakba becsapódó horogkeresztes lövedékek. A karikatúra Párizs eleste és a compiègne-i fegyverszünet (1940. június 22.) után készült, ezért ünnepelhette a diadalt. Magyarság, 1940. jún. 29. 8. 16 Kivételt alig említhetünk, s az is a háború elejéről származik, német katona: Kladderadatsch, 1939. szept. 10. 577. Erwin Rommel az egyetlen hadvezér, aki teret kapott észak-afrikai győzelme után a vicclapban, amint egy harckocsi tetején állva nyomul előre: Kladderadatsch, 1942. febr. 15. 99. A Drótkefében is ritka motívum a horogkereszt, de a nyilaskereszt sem kapott gyakran teret (kivétel például Drótkefe, 1941. jún. 27. 1.). 17 Például Magyarság, 1940. márc. 24. 17.
