Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: Karikatúrák a propaganda szolgálatában (1939–1944)
TAMÁS ÁGNES 411 Önkép, önreprezentáció: a szélsőjobboldali jelképek térhódítása A horogkereszt, a Harmadik Birodalom jelképe azokon a rajzokon bukkant fel gyakran a Magyarság ban, melyek az ellenség elleni támadásokat propagálták, míg azokon, amelyeken a trianoni béke előtti országhatárok (részleges) helyreállítását ünnepelték, már csak a nyilaskereszt jelent meg, egyszerre általában a tűzzel vagy a (nap)fénnyel. Mindkét utóbbi jelkép pozitív jelentéstartalmat hordoz, a tűzhöz a megtisztulás, a bűnös erők legyőzése kapcsolódik a keresztény szimbolikában, a fényhez pedig a Bibliában több szereplő és esemény is köthető, például Isten vagy a Messiás megjelenése.12 A fény absztraktabb tematikájú képeken is feltűnik, pél dául a „Két út” címűn, amelyen az alkotó a két világrend közötti különbséget mutatja be: az egyik alagút felfelé tart, világos, a végét a nyilaskereszt fénye ragyogja be, a másikban, melyre a „demokrácia” felirat került, teljes sötétség uralkodik; a lépcső lefelé halad, a rendszer, melyet szimbolizál, hanyatlik.13 Az értelmezés sze rint a demokrácia nem a megfelelő társadalmi rend, mivel nem vezet sehová, már csak azért sem, mert szoros kapcsolatokat ápol a zsidósággal, amit a grafikus azzal is igyekszik egyértelműsíteni, hogy az alagút végén egy Dávid-csillag tűnik fel. A horogkereszt önállóan akkor szerepelt a Magyarság hasábjain, amikor a képek a hitleri Németország harctéri sikereiről tudósítottak. Felbukkan kard markolatán vagy bárdon, mely lecsapni készül, üstön, melyben Winston Churchill brit miniszterelnök „fő”, de életre is kel azon a képen, melyen egy katonai bakancsot viselő, fegyveres horogkereszt a Szovjetunió jelképét, a sarlót és kalapácsot üldözi, aminek arcára kiült a félelem, s a menekülés közben erősen verejtékezik. A horogkereszt megküzd a brit font jelével, vagy eső képében lehull Sztálinra, aki a „Zalán (Sztálin) futása” című rajzon szalad el a náci jelkép elől.14 A horog- és a nyilaskereszt a Magyarság ban – fő ként, ha a képek arányát is figyelembe vesszük – jelentősen többször látott napvilágot, mint a Kladderadatsch ban, ahol a horogkereszt ritkán vált a karikatúrák központi 12 Magyarság, 1940. máj. 12. 12., illetve 1940. aug. 20. 15. Újvári Edit: Fény/sötétség szócikk. In: Szimbólumtár: jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Szerk. Borus Judit – Ruttkay Helga. Szeged 2001. 115–118. 13 Magyarság, 1940. nov. 7. 8. 14 Magyarság, 1940. aug. 15. 5.; 1940. aug. 28. 7.; 1940. okt. 16. 8.; 1941. júl. 25. 8.; 1941. okt. 11. 8. Egyszer a Kladderadatschban horogkeresztes kalapács, illetve ököl sújt le: Kladderadatsch, 1940. márc. 10. 123.; 1940. dec. 1. 567.
