Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Devescovi Balázs: Eötvös József svábhegyi nyaralóhelye: az Eötvös-villa és a Karthausi-lak
EÖTVÖS JÓZSEF SVÁBHEGYI NYARALÓHELYE: AZ EÖTVÖS-VILLA ÉS A KARTHAUSI-LAK 394 de a várostól is támogatást vártak. A tanácsi határozatot nem ismerjük, az iratok között fekszik azonban egy 1848 május 4-én kelt kötelező nyilatkozat, melyben az »úgynevezett Servitaháztól egyrészt jobbra a Király-kútig, másrészt balra a Ruppféle telekig vízfolyással ellátott és kövezett útnak elkészíttetésére« egyenként 100, illetőleg 50 forint hozzájárulást ajánlottak fel. 100 forintot ajánlottak Ürményi József, Koits Pál, Perger Ferenc, Steindl Ferenc, Karezag Benjamin, Heidrich Ferenc, Libasinszky Teréz, Reisinger János, Friwaldszky Imre, Steindl Károly, Bidschofsky András, br. Eötvös József, Rupp Jakab és Patachich Károly; 50 forintot ajánlottak Karczag József és Ferenc, Jóry Ferenc, Zlamál Vilmos, Rupp Frigyes, Szuppiny Ödön és Kraits János, de ezek közül Karczag József és Ferenc az út egy részének megcsináltatását is vállalta Patachich Károllyal egyetemben. Az iratok mellett fekvő elszámolás szerint ez az út 1851/1852-ben elkészült s ezáltal a svábhegyi telkeken épült nyaralók megközelíthetősége biztosítva volt és a további fejlődésnek nem volt többé akadálya. (Budai levéltár. 3076/1867.)” 25 Természetesen akárcsak az út, a villa építése is mindenképp több évig tartott. Trefort Ágoston 1851-es idézett feljegyzése utolsó mondata ezen év tavaszára teszi Eötvösék az épületbe való beköltözését: „Április 24-én költöztünk ki a házból, Eötvösék májusban költöztek be.”26 Gárdonyi Albert tanulmányában az 1854-es telekkönyvi összeírásra hivatkozva azt állítja, Eötvös József két telke azok közé tartozott a Svábhegyen és a vele kapcsolatos Orbánhegyen, melyeken ház állt, a 4721⁄2/490+49, illetve a 4733⁄4/490+491 helyrajzi számúak. 27 Az Eötvös-villáról csupán végső állapotából áll rendelkezésünkre ábrázolás, az sem túl sok. A Berza László főszerkesztésében készült Budapest története képekben 1493–1980, továbbá a Rózsa György és Seenger Ervin Pest-budai látképek a tizen kilencedik századból című katalógusok alapján úgy tűnhet, több képet is közöltek az épületről még Eötvös haláláig bezárólag. A két katalógus bibliográfiai hibáinak kiszűrése, és a kiadványok végignézése után az látszik, mindösszesen egyetlen ábrázolásról van szó, ami eredetileg Zombory G. rajza után jelzéssel jelent meg a Vasárnapi Ujság 1864. június 19-i számában, és a katalógus szerint a rajz után Rusz K[ároly] készítette. A cassiustól, azaz Áldor Imrétől 1866-ban Heckenastnál megjelent Magyarország Fővárosa. Budapest leirása, képekkel című kiadványban, és 25 Gárdonyi A.: A budai hegyvidék i. m. 176. 26 Trefort Ágoston önéletírása i. m. 22. 27 Gárdonyi A.: A budai hegyvidék i. m. 172.
