Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Devescovi Balázs: Eötvös József svábhegyi nyaralóhelye: az Eötvös-villa és a Karthausi-lak
DEVEScOVI BALÁZS 395 Liptay Pál: A Széchenyi-hegy című írása mellett a Hazánk s a Külföld 1867. június 20-i számában megjelent képek ennek a rajznak az utánközlései apró átdolgozással. Zombory Gusztáv rajza mellett a Seenger-féle katalógus két akvarellt ad az Eötvös-villáról, egyet Klette Károlytól és egyet Kelety Gusztávtól, mivel azonban Eötvös Loránd nevelője, Kelety Gusztáv festőművész volt az, aki több festményt is készített a Svábhegyről mint az Eötvös-család nyári lakainak környékéről az 1850-es – 1860-as években, így valószínűbbnek látszik, hogy tévedés lehet az apa, Klette Károly alkotóként való megjelölése a katalógusban. Kelety Svábhegy-sorozatának nem minden képéről tud a Seenger-katalógus. Van egy harmadik Eötvös-villás Kelety-akvarell, a Ferenczi Zoltán 1903-as Eötvös József monográfiájában 51. sz. képillusztrációként megjelent mű, továbbá van egy Kelety-olajfestmény is, ami fekete-fehér fényképfelvételen látható Juhász Árpád és Gál Éva A budai hegyvidék című munkájukban 29. szám alatt Keleti Gusztáv: Br. Eötvös József nyaralója a Sváb-hegyen. Olaj, BTM. jelzettel. 28 Kelety akvarelljei, és Zombory rajza mellett Siklóssy László 1931-es cikkében szerepel még a villáról egy kép, az aláírás szerint Trefort Ágnes rajza 1861-ből. Kelety svábhegyi akvarelljei a villát csak részletében ábrázolják, a ház maga egy emeletes, két kiugró oldalszárnyú épületnek látszik, aminek földszintjén a két kiugró szárny közti összekötésül fedett fa terasza volt.29 Ezt a formáját az épület talán az 1848-as átépítésekor nyerte, mivel az 1846-os svábhegyi felmérésről készült térképek szerint ekkor még kisebb alapterületű, kereszt alakú volt az épület alaprajza. Trefort Ágnes 1861-es és Zombory Gusztáv 1864-ben megjelent ceruzarajza alapján elképzelhető, hogy eredetileg 1846-ban csak az egyik kereszt alaprajzú és kereszt nyeregtetejű ház készült el, majd az átépítéskor egy másik ugyanolyan épületet emeltek mellé, a két részt pedig az északi, első oldalról fedett verandával kötötték össze. A Vasárnapi Ujság 1855. szeptember 9-i számában megjelent a budai Svábhegyet bemutató cikk ben így adták közre a ház leírását: „A templomon fölül látszik báró Eötvös, tudóstársasági alelnök két szárnyra osztott palotaszerü nyári laka, hol nagy müvein dolgozni 28 Ferenczi Zoltán: Eötvös József. Bp. 1903.; Juhász Árpád – Gál Éva: A budai hegyvidék. H. é. n. [Bp. 1988.] Sajnos sem az akkor még Eötvös Loránd tulajdonában lévő akvarellt, sem pedig az olajfestményt nem sikerült megtalálnom a Fővárosi Képtárban. 29 Kelety G[usztáv]: A svábhegyi Eötvös-villa. BTM Fővárosi Képtár 59.31. (A Seenger-féle katalógusban: 291.); Klette Károly: Báró Eötvös József villája a svábhegyen. MNM MTKcs 11.824. (A Seenger-féle katalógusban: 263.)
