Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Devescovi Balázs: Eötvös József svábhegyi nyaralóhelye: az Eötvös-villa és a Karthausi-lak
EÖTVÖS JÓZSEF SVÁBHEGYI NYARALÓHELYE: AZ EÖTVÖS-VILLA ÉS A KARTHAUSI-LAK 392 Május hava 22étől 23ig”.18 A Jancsó József-féle térkép pedig azért érdekes, mert ezen hat darab miniatűr illusztráció is látható, melyek közül a két alsó lenge öltözetben lévő ifjakat ábrázol mértani felmérés közben, a két felső pedig egy-egy kisebb látkép a Svábhegyről: a jobb oldali egy haranglábat ábrázol, a bal oldali pedig nem mást, mint a Karthausi-lakot eredeti fából készült formájában. 19 Nem valószínű, hogy a Svábhegy 1846-os felmérését követően készült térképek tévednének az épületeket illetően. Trefort Ágoston azonban önéletírásában az Eötvös-villa építéséről mást állít, tudniillik későbbre teszi azt. 1851-nél egy mellékmondatban megjegyzi, hogy a villa építését közösen kezdték el 1848-ban: „Javaink a forradalom alatt jelentős károkat szenvedtek, s csak arról lehetett szó, hogy némileg rendbe szedjük, ami maradt, s ehhez jött még, hogy Nina, a sógornőm az elmúlt év szeptemberében férjhez ment Amadéhoz, s ezzel a még közös Rosty-féle javakat is megosztotta. Akkoriban ezzel voltam elfoglalva, úgyhogy az osztályt áprilisra véghez vittem. A feleségem kapta csabacsüdöt és még ötven holdat Szent-Tornyán, amit hatvanezer gulden adósság terhelt. Ez, és a svábhegyi ház gondja, ami most Eötvösé, noha közösen kezdtünk el 1848-ban építeni, ekkorára már beköltözhető állapotban volt, s legalább a reményt tartotta bennem.”20 Trefort vagy az Eötvös-villa átépítésé ről írhat, vagy alighanem eltéveszti az időpontot. Trefort mellett azonban nem más, mint Eötvös Loránd is a felmérésekben megörökített állapottal ellenkezőleg hagyományozta tovább a két épület elkészültének idejét és módját. A svábhegyi Eötvösszobor 1890. július 6-án történt felavatását követően az akadémia akkori elnökeként is megjelent a költő fia, és az avatást követő lakomán felszólalásában így mesélte el a két épület történetét: „E ház [t.i. az Eötvös-villa], a melyben ma lakomázunk, 1848-tól 50-ig épült s az első évben két családnak, atyám és Trefort családjának, szolgált lakhelyül. Hat kisgyerek lármázott akkor e helyen, s atyám nyugalmas dolgozó helyet 18 Lájpczig István: A Budai Sváb hegy felmérésének c nevü osztálya. BTM Fővárosi Képtár Térképtár 4226. 19 Jancsó József: Az 1846dik évi a Swáb hegyen tett gyakorlati felmérésnek egy harmadára a felmérési léptéknek kisebbitet térképe, BTM Fővárosi Képtár Térképtár 4227. A Pest-budai látképek a tizenkilencedik századból című, Seenger Ervin és Rózsa György munkája alapján készült katalógusban így található meg: „266. [»Karthausi«-lak.]. Jelezve: Rajzolta Iancsó Jozsef Mértanszék Segédje. Vízfestmény, 10. 5 x 13,7 cm. Megjelent: »Az 1846dik évi a Swábhegyen vett gyakorlati felmérésnek. térképe« keretképeként. Ábrázolás: földszintes faépület, háttérben erdős domboldal, mögötte Pest. Helye ma XII. Karthauzi-út 14. Átépíttette Schunda V. hangszergyáros.” (http://www.btmfk.iif.hu/seenger. php?inx=3, letöltés ideje 2015. aug. 25.) 20 Trefort Ágoston önéletírása. i. m. 21–22.
