Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Devescovi Balázs: Eötvös József svábhegyi nyaralóhelye: az Eötvös-villa és a Karthausi-lak
DEVEScOVI BALÁZS 391 Svábhegyen lakott a Libasinszky-féle házban, és bár nem beszél róla, de bizonyos, hogy Ilka családjával élt itt. Így Rosty Ágnes a férjével, illetve két kicsi lányával is többször megfordult itt, ha csak nem eleve úgy olvassuk Trefort önéletírását, hogy Eötvösék is itt éltek ezen a nyáron. Szalay Gábor 1918-as jegyzete szerint a „Libasinszky-féle ház jelenleg a Normafa út 11. és a Mátyás király út 14. számú telken van.”14 És Gál Éva ezzel ismét csak összhangban adja meg az épület helyét: „Kraits telke mellett feküdt Libasinszky Vince pesti szabómester özvegyének hatalmas erdőtelke, amelyre – a mai Mátyás király út 14. sz. alatt – Hild József épített 1846-ban emeletes, nagyméretű, klasszicista, ma műemlékként védett villát.” 15 A két épület, az Eötvös-villa és a Karthausi-lak megépülése körülményeit pontosan nem ismerjük, abban lehetünk biztosak, hogy mindkét épület többször át lett építve. A telket Eötvös József üresen vásárolta, Gárdonyi Albert a Svábhegy régebbi házai felsorolásakor egyértelműen ezt állapítja meg: „4721⁄2/490+491, melynek telkét báró Eötvös József 1845 szeptember 20-án vette culmann Fülöp budai telekkönyvvezetőtől, a házat tehát már br. Eötvös József építette.”16 Gál Éva Jancsó József a Svábhegy 1846-os felmérésére alapozva ezzel egészíti ki Gárdonyi adatait: „Az 1840-es évek közepén lett svábhegyi ingatlantulajdonos Eötvös József, miután 1845-ben 10 1⁄2 hold erdőt vásárolt, nagyjából a mai Eötvös út, Művész út, Széchenyi emlékút, Evetke u. által határolt területen. 1846-ban már két épület is állt az Eötvös birtokon: az egyik a később, a szabadságharc után továbbépített és kibővített Eötvös villa, kb. a mai Eötvös út 12 helyén, a másik egy kis ház azon a helyen, ahová Eötvös az 1860-as évek elején a ma is meglevő, romantikus stílusú Karthauzi-villát, a Karthauzi út névadóját építtette.” 17 A Budapesti Történeti Múzeum Térképtárában több térkép fennmaradt, amelyek használható információkat tartalmaznak a két egykori épületről, így például az 1846-os mértan tanszéki felmérés 96. és 70. darabja: Jancsó József, a mértanszék segédje mellett Lájpczig István mértani hallgató rajza is megmaradt a területről, és ő is mindkét épületet feltüntette térképén. A Lájpczig-féle térkép egyrészt kisebb területet mutat, mégpedig leginkább Eötvös József ingatlanját, másrészt többlet információja, hogy a felmérés időpontját pontosan megadja: felvétetett „1846. év 14 Trefort Ágoston önéletírása i. m. 22. 72. jegyz. 15 Gál É.: A budai hegyvidék i. m. 533. 16 Gárdonyi A.: A budai hegyvidék i. m. 173. 17 Gál É.: A budai hegyvidék i. m. 534.
