Századok – 2017
2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Orosz István: Az agrártörténeti kutatások megalapozói Debrecenben: Szabó István és Balogh István
39 Orosz István AZ AGRÁRTÖRTÉNETI KUTATÁSOK MEGALAPOZÓI DEBRECENBEN: SZABÓ ISTVÁN ÉS BALOGH ISTVÁN * Debrecen egészen a 20. század derekáig a legnagyobb határú alföldi városok közé tartozott, területénél csak a Szabadkáé volt nagyobb, s csak Kecskemété és Szegedé közelítette meg.1 Így jogosan feltételezhetnénk, hogy a város múltja iránti érdeklő dés együtt járt az agrártörténeti kutatásokkal, ez azonban egyáltalán nem volt így. A debreceni agrártörténeti kutatások sem nyúlnak távolabbra a 19. század utolsó harmadánál és a 20. század elejénél. Szűts Mihály, Zoltai Lajos, Ecsedi István és Sőregi János kutatásait tekinthetjük a debreceni agrártörténet-írás előzményeinek. 2 A széles körű agrártörténeti kutatásokat azonban a városban Szabó István és Balogh István alapozta meg. Az előbbi olyan agrártörténeti-iskolát is létrehozott, amelyet számon tartanak a magyar történetírásban. Az a hosszabb tanulmány, melynek a következők részét képezik, négy fejezetben foglalkozik a debreceni agrártörténet-írással, az előzmények feltárása után elemzi Szabó István és Balogh István életművét, a Szabó-tanítványok agrártörténeti kutatómunkáját s azok írásait is, akik Debrecenben nem voltak Szabó István tanítványainak tekinthetők. Mindez úgy kapcsolódik a 150 éves Századok múltjához, hogy Szabó István 1938 és 1961 között számos tanulmányt publikált e folyóirat hasábjain, hosszú éveken keresztül tagja volt a szerkesztőbizottságnak, tanítványai közül Rácz István, Für Lajos, Gyimesi Sándor, Orosz István cikkeket írtak e jeles folyóiratba, s Orosz * Részlet a szerző „Agrártörténet-írás Debrecenben” című hosszabb, kéziratban lévő tanulmányából. 1 Debrecen határa a 19–20. század fordulóján 166 283 kataszteri hold volt, Szabadkáé 171 000, Kecskemété 151 697, Szegedé 141 766. Orosz István: Földbirtoklás, mezőgazdasági termelés és ag rártársadalom Debrecenben 1850–1918 között. In: Debrecen története 1849–1918. 3. Szerk. Gunst Péter. Debrecen 1997. 114.; Magyarország vármegyéi és városai Bács-Bodrog vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. 1896. 196.; Uo. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. 347.; Juhász Antal: A mezőgazdaság. In: Szeged története 1849–1919. 3/1. Szerk. Gaál Endre. Szeged 1991. 261. 2 Szűts Mihály: Debreczen mezőgazdasági története. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1. (1894) 289–309.; Zoltai Lajos: Birtokmegoszlás Debrecenben. Magyar Gazdák Szemléje 1905.; Ecsedi Ist ván: A Hortobágy-puszta természeti viszonyai, tekintettel a mezőgazdaságra. Szeged 1908.; Sőregi János: Zoltai Lajos élete és működése 1861–1939. Debrecen 1942.; Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága. Debrecen 1985.
