Századok – 2017
2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Orosz István: Az agrártörténeti kutatások megalapozói Debrecenben: Szabó István és Balogh István
AZ AGRÁRTÖRTÉNETI KUTATÁSOK MEGALAPOZóI DEBRECENBEN 40 István – a Szabó-iskola egyetlen élő tagja – ma is résztvevője a Századok szerkesz tőbizottságának. Balogh István 14 évvel volt fiatalabb Szabó Istvánnál, s ugyanannyival korosabb Szabó István legidősebb tanítványánál. Kettejük kapcsolata inkább volt munkatársi, mint mester-tanítvány viszony, bár Balogh István 1946-ban Szabó Istvánnál habilitált a Tiszántúl népiség-történetéből. Mindketten debreceni születésűek voltak, mindketten nehéz sorból küzdötték fel magukat az értelmiség soraiba. Szabó István szappanos mester édesapja fia három éves korában meghalt, édesanyja második férje: Szabó Zsigmond a kisbirtokos cívisek közé tartozott. Balogh István szülei tanyán gazdálkodtak, fiuk, aki minden paraszti munkát otthonról ismert, időnként gyalog járt be az iskolába, a Református Kollégiumba. 3 Agrártörténeti kutatásaik egy része Debrecen múltjához kapcsolódott. Ez Szabó István esetében életművének kisebb, Balogh István esetében nagyobb részét jelentette. Az államtudományi és jogi végzettségű Szabó István bölcsészeti doktorátust is szerzett, ennek tárgya Debrecen 1848–49-évi története volt.4 Röviddel ezután tanulmányt írt a debreceni tanyarendszerről,5 amely döntően befolyásolta a ké sőbbi tanyatörténeti kutatásokat. A város határokon átnyúló kapcsolatrendszerét elemezte két kisebb tanulmányban,6 a szabad királyi városi cím megszerzését pe dig egy másikban.7 Debreceni írásaihoz kell kapcsolnunk azokat a tanulmányait is, amelyek a Debrecen szomszédságában letelepített hajdúkról szólnak, s amelyek közül az 1950-es Századok ban megjelent, fontos megállapításokat tartalmazott a hajdúk kialakulásával és 1514-ben játszott szerepükkel kapcsolatban. 8 Szabó István életművében az 1930-as években és a 40-es évek első felében a levéltárak helyzetét bemutató tanulmányok mellett a népiségtörténeti kutatások voltak a meghatározóak. Mályusz Elemér mellett ez utóbbi irányzat 3 Fáy Béla: Szabó István – életközelből. In: Szabó István Emlékkönyv. Szerk. Rácz István. Debrecen 1998. 25.; Margócsy József: Az oktatóról és nevelőről. In: Balogh István köszöntése. Szerk. Módy György. Debrecen 1993. 37. Balogh István egyébként az egyetlen tudós volt, aki 1947-ben Szabó Istvánnál habilitált, mert a tudományos minősítés rendszerét rövidesen átszervezték. 4 Szabó István: Debrecen 1848–49-ben. Debrecen 1928. 5 Szabó István: A debreceni tanyarendszer kialakulása. Föld és Ember 9. (1929) 214–244.; Szabó István 1898–1969. Bibliográfia. Szerk. Bitskey Istvánné. Debrecen 1982. 6 Szabó István: A tokaji rév és Debrecen 1565–67-ben. Debreceni Képes Kalendáriom 34. (1934) 89–97.; Uő.: A debreceni uradalom a mohácsi vész korában. Uo. 35. (1935) 85–89. 7 Szabó István: Debrecen szabad királyi rangra való emelése 1793. Debreceni Szemle 12. (1938) 244–256. 8 Szabó István: A hajdúk 1514-ben. Századok 84. (1950) 178–198.
