Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között. I. rész
A FAJVÉDŐ PÁRTTÓL A NEMZETI RADIKALIZMUSIG 378 Figyelemreméltó, hogy Bajcsy-Zsilinszky az 1928-as Ady-ünnepség előkészítésében is részt vett, mediátorként segítve az ünnepség szervezőit a hatósági engedélyek megszerzésében.114 Fenyő Miksával történő pengeváltásából pedig előbb ismeretség, majd „meglepő” barátság lett,115 noha Fenyő később szerényen hoz zátette: „hamis pénzverés volna, ha megkockáztatnám az állítást, hogy a barátság hatása alatt Zsilinszky Endre jellemében bármi változás is következett volna be”. Fenyő ezek után igen pontosan részletezte a politikus erősen determinált alaptételeit (a magyarság nagyra hivatottságának dogmája, katonai virtus túlértékelése, a középosztály politikai vezetésébe vetett hit stb.), amelyektől nem volt hajlandó tágítani.116 Ugyanakkor Bajcsy-Zsilinszky antiszemitizmusának „puhu lásában”, látókörének tágításában alighanem okkal jelölhetjük ki Fenyő Miksa helyét. Jól tükrözi a politikus metamorfózisát 1930-as színvallása az őt számon kérő Kozmának: „Én tényleg elég szívélyes viszonyban vagyok Fenyő Miksával, akit valóban igen eszes, igen művelt s alapjában jóindulatú embernek tartok, s magyar nosztalgia él benne és ugyanolyan mélyről fakadó tisztelete a magyar tehetségnek, sőt a magyar szépségnek és egyéniségnek is, ami egy-egy kulturált zsidóban meg kell hogy lásson az ember. Mindenesetre nélkülözhetetlen lelki táplálék számára a magyar faji és nemzeti zseni termése [...], mint mondjuk Wolff Károly számára.”117 A kapcsolat további mélyüléséről tanúskodik, hogy Fenyő 1944 novemberében már a háború utáni Magyarország kormányfőjeként számolt Bajcsy-Zsilinszkyvel. 118 Az 1928-as Bajcsy-Zsilinszky azonban még nagyon messze volt attól a politikustól, akivé 1944-re változott. Bajcsy-Zsilinszky, aki az 1938 utáni zsidótörvényeket – sajátos érveléssel – elutasította, ekkor még a „demoliberalizmust” ostorozta, a numerus clausust védte és a Numerus Clausust Védő Liga nagybizottságának tagjaként ténykedett.119 Érvelése szerint egy egészséges társadalomnak nem 114 Gergely Pál: Az első budapesti híd folyóirat emléktárából. Irodalomtörténet 61. (1979) 609. 115 Ezzel a jelzővel minősíti Gyáni Gábor Fenyőnek Bajcsy-Zsilinszkyhez fűződő szoros viszonyát, „ami akár barátinak is nevezhető.” Gyáni Gábor: A napló mint kordokumentum. holmi 26. (2014) 1263. 116 Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Szerk. Vigh Károly. Bp. 1984. 104–107. 117 Bajcsy-Zsilinszky Endre Kozma Miklósnak, 1933. április 19. Bajcsy-Zsilinszky levelezése. MTA BTK TTI Könyvtár. Bajcsy-Zsilinszky közlése szerint ekkoriban két-háromhavonta találkoztak, parlamenten kívül. Uo. 118 Fenyő Miksa: Az elsodort ország. Naplójegyzetek 1944–1945-ből. Bp. 2014. 393. 119 Gergely J.: Gömbös Gyula. i. m. 186.
