Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között. I. rész
BARThA ÁKOS 373 politikát folytatott – érvelt (háttér-információk nélkül igen nehezen követhetően) a lapvezér. 89 A politikai sakkjátszmák miatt nem mellékes információ, hogy 1927 végén vagy 1928 elején Bajcsy-Zsilinszky kilépett a Fajvédő Pártból.90 Döntését ek képp indokolta Csizmadia Lajosnak címzett levelében: „Nem voltam megelégedve azzal, amit a parlamentben és a parlamenten kívül csinálnak. Mi [ő és Eckhardt Tibor – B. Á.] népiesebb és szociálisabb szellemi politikát követelünk, s az egészséges fajvédő gondolatot szociális szellemmel és szociális tartalommal akarjuk megtölteni. Mi annak idején azért léptünk ki a kormánypártból, hogy komolyabb ellenzéki politikát csináljunk, a mostani fajvédő párt azonban már majdnem egészen kormánypárti. Természetes, hogy én továbbra is fajvédő vagyok, fajvédőbb, mint valaha” – tette hozzá.91 A magyar „fajközösségre” vonatkoztatott szociális érzékenység valóban integráns része volt a megkopott renoméjú fajvédő ideológiának. A „hogyan továbbról” Gömbös Gyulához intézett szavai tájékoztatnak: „a fajvédelem Világosát messze elkerülöm. A súlyosan sérült eszmehajót pedig bevontatom az Előörs kikötőjébe és kis műhelyébe, s kitatarozom, avult dongáit újakkal cserélem ki, modern fegyverekkel szerelem 89 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Vass József (nekrológ). Előörs, 1930. szeptember 13. 1–2. Vö. Féja Géza: Emlékezés Vass Józsefre. Előörs, 1930. szeptember 20. 5. A lapvezér tehát 1930 őszére igen nehéz helyzetbe került, noha a miniszter utódjánál is próbálkozott a jó nexus megőrzésével. Lőb István vasesztergályos „beszámolt arról a látogatásról, melyet a párt küldöttsége vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével tett a népjóléti miniszternél. Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre feltárta a miniszter előtt a Bedeaux-rendszer lényegét és a párt nevében tiltakozott annak bevezetése ellen. Kifejtette, hogy a munkaidő megrövidítésével, a harmincezer külföldi munkás tervszerű eltávolításával átmenetileg sokat lehetne segíteni a helyzeten. Ernszt Sándor népjóléti miniszter megígérte, hogy minden panaszt megvizsgál.” – A politika hírei. Ujság, 1931. január 30. 8. A Népszava Bajcsy-Zsilinszky munkáspolitikusáról nem volt jó véleménnyel: „Lőb István ugyanis néhány év előtt a vasmunkásszövetség tisztviselője volt, amikor 1926 augusztusában a kispesti befizetőhelyen tagsági bélyegekkel manipulált, éspedig radikálisan. Ez alatt azt kell érteni, hogy 2058 pengőt elsikkasztott, amivel megkárosította azt a szövetséget, amely keserves fillérekből a munkásokat segélyezi. Lőböt ekkor a szövetségből kizárták, följelentést is tettek ellene, vizsgálati fogságba is került. A rokonai kétségbeesetten a segítségére siettek, kötelezettséget vállaltak az elsikkasztott pénz megfizetésére, ezért a szövetség megkegyelmezett neki és elállott a megbüntetésétől.” – A „nemzeti radikális”.... Népszava, 1930. november 6. 8. 90 Vigh K.: Bajcsy-Zsilinszky i. m. 89. 91 Idézi Vida István: Bajcsy-Zsilinszky Endre és a Bihar megyei Független Kisgazdapárt megalaku lása (1930). Dokumentumok. Békési Élet 21. (1986) 298–299.
