Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között. I. rész
A FAJVÉDŐ PÁRTTÓL A NEMZETI RADIKALIZMUSIG 374 fel, új kazánt építek bele. És azután – nemsokára – valamiképpen útnak indítom a költő szavaival: »Repülj hajóm!«” 92 Mivel az idézett szövegrész a korabeli közéleti publicisztika – oly sok parttalan vitát eredményező – metaforikus beszédmódjához igazodik, célszerű közelebbről megvizsgálni az 1928 és 1931 közt született cikkeket. Ezekből látható, hogy a jelzett időszakban új politikai hívószavak kerültek Bajcsy-Zsilinszky szótárába, melyek fokozatosan háttérbe szorították a „fajvédelem” kifejezést. Ilyen új fogalmi konstrukció volt az osztályharcot és az „ortodox-liberalizmust” felváltani igyekvő, egyben a nemzetiszocializmust is elvető „szociális nacionalizmus”, vagy a „nemzeti demokrácia”.93 Utóbbi szerint „az egész magyar nemzetre épülő igazi demokráciára kell törnünk”, noha „a nyugati polgári és munkásszíneződésű demokrácia helyett Magyarországon csak parasztszíneződésű demokrácia képzelhető el”.94 Bajcsy-Zsilinszky az általános és titkos választójog „csodaszerét” 1928 nyarán még gúnyosan emlegette,95 egy évvel később azonban már a kívánt változások szükséges, ámde nem elégséges feltételének tartotta.96 Ugyanakkor – a magyarságra szabott parlamentarizmus önkormányzati hagyományait körvonalazva – nem ítélte el kategorikusan a „modern diktatúrát”, csupán annak magyarországi gyökértelenségét hangsúlyozta. 97 Utólag visszatekintve az életútra az általános és titkos választójog hirdetése akár egy „baloldali fordulat” kezdőpontja is lehetne, a korabeli források azonban 92 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Nyílt levél Gömbös Gyulához. Előörs, 1928. szeptember 16. 1–4. 93 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Nemzeti szocializmus vagy szociális nacionalizmus I–II. Előörs, 1928. március 24. 1–3. és április 8. 1–2. 94 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Polgári vagy nemzeti demokráciát? Előörs, 1929. augusztus 3. 1–3. A parlamentbe kerülve is megerősíti, hogy „erős gazdasági és politikai demokráciára van szükség.” – KN 1931. I. 276. (1931. aug. 1.) 95 Bajcsy-Zsilinszky Endre: „Falrafestett forradalom”. Előörs, 1928. június 3. 1–3. 96 Bajcsy-Zsilinszky Endre: A mi demokráciánk. Előörs, 1929. július 27. 1–3. 97 Bajcsy-Zsilinszky előszeretettel kritizálta Bethlen István kormányzását „piszlicsár-diktatúra”-ként, vagyis nem magát a diktatúrát ítélte el, hanem annak bethleni megnyilvánulását. Zsilinszky Endre: Diktatúra és piszlicsár-diktatúra. Szózat, 1923. szeptember 23. 1–2. A diktatúra intézménye iránti nyitottságát épp a parlamentben fogalmazta meg 1924-ben. Nemzetgyűlési Napló. 1922. XXIII. 397. (1924. április 16.) Még 1930 végén is azért kritizálta Bethlent, mert a „modern diktátor nem szolgákkal veszi körül magát, hanem magához méltó férfiakkal, munkatársakkal és harcosokkal”. Bajcsy-Zsilinszky nézete szerint Bethlent környezete „vitte félre”. Bajcsy-Zsilinszky Endre: Beth len basa és a nemzeti ellenzék. Előörs, 1930. november 29. 1–2.
