Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között. I. rész
A FAJVÉDŐ PÁRTTÓL A NEMZETI RADIKALIZMUSIG 372 A Vass Józsefhez fűződő kapcsolat biztosította tehát az Előörs anyagi és szelle mi hátterét,85 s e kapcsolat nyomot is hagyott a lapon. Ennek egyik szembetűnő jele a Vass József nevéhez fűződő – kétségkívül jelentős, ám a mezőgazdasági szegénységet a rendszeren kívül tartó – öregségi és rokkantsági biztosítás recepciója.86 Bár Bajcsy-Zsilinszky új politikáját épp az említett rétegekre igyekezett építeni, Vass törvényjavaslatát a magyar sivatag üdítő oázisaként ünnepelte lapjában,87 ahol egy beszédes című és érzelmes riportban a miniszter szociális érzé kenységét is méltatták – Vass levelét közölve. 88 A miniszter 1930 őszén bekövetkezett halála után Bajcsy-Zsilinszky nekrológgal búcsúztatta patrónusát, némi vigasztalásnak nevezve, hogy minden reménysugár a kormánypolitikában „vérbeli magyarember [sic!]: Bethlen István, Nagyatádi Szabó István, Vass József és Gömbös Gyula”, akik mind a „magyar faji felsőbbség” hirdetői. Bajcsy-Zsilinszky szerint Nagyatádinak és Vassnak kellett volna összefognia, ám míg előbbi belesodródott a kompromisszumokba, utóbbi tudatosan vállalta azokat. „S talán jól is tette, mert így legalább kórházak, szanatóriumok, anya-, csecsemő- és gyermekvédő intézmények százai, a társadalombiztosításnak összes hibáival is heroikus erőfeszítése, meggyógyult és megmentett magyarok sok ezrei, javuló halálozási statisztika, csökkenő tüdővész jelzik az utat” – tette hozzá. Vass szerinte komoly reformok megalkotására volt hivatva, s noha fegyelmezett pártember volt, tudat alatt ellenzéki 85 Talpassy T.: A holtak i. m. 5–17. 86 Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világ háborúig. Bp. 2006. 368. 87 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Oázis a sivatagban. Előörs, 1928. június 10. 1–3. 88 A tanyanép szociális helyzete? Vass József szíve is megesett Sebők Vince tragédiáján. Előörs, 1929. november 9. 5–7. Vö. Bajcsy-Zsilinszky Endre: Badak uram szerencséje (Egy húszholdas kisbirtok sorsa 1930-ban). Előörs, 1930. május 17. 1–3. A cikk alapja – mely igen hasonlít A boldog ember (1935) keletkezéstörténetének legendájára – Badak Gyula parasztgazda budapesti lá togatása Bajcsy-Zsilinszkynél egy esetleges állás ügyében. A Márokpapiból érkező kisbirtokos – akit csupa „zsidós nevű” ügyvéd, molnár, bérlő stb. gáncsolt el élete során – sorsát bemutató cikk végén a lapvezér Vasst idézi bátor reformer szavaiért. A boldog ember keletkezéséhez lásd Szilágyi Zsófia: Móricz Zsigmond. Bp. 2013. 567–569. Móricz és Bajcsy-Zsilinszky kapcsolatához lásd Bartha Ákos: „...nem érzem magam távol Zsilinszky Endrétől”. Móricz Zsigmond és Bajcsy-Zsi linszky Endre kapcsolatához. Irodalmi Magazin 4. (2016) 1. sz. 37–40. A cikkből egyébiránt per lett, minthogy a szövegben emlegetett „ötven holdas zsidó, Goldmann Ignác” sajtó útján elkövetett rágalmazás címén feljelentette Bajcsy-Zsilinszkyt. Magyar Országos Tudósító. Budapest, 1933. márc. 16. 6. törvényszéki kiadás.
