Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között. I. rész
A FAJVÉDŐ PÁRTTÓL A NEMZETI RADIKALIZMUSIG 356 tanulmányom időkerete is, mely a Bajcsy-Zsilinszkyvel foglalkozó szakirodalom „lap-centrikus” megközelítése helyett (például „Előörs -korszak”), az 1926 és 1931 közti időszakot állítja a fókuszba. 5 E pályaszakasz értelmezéséhez ki kell térjek a politikai aréna mozgásainak Bajcsy-Zsilinszkyre gyakorolt hatására, bemutatva azokat a személyeket, akik a húszas évek végén – különböző módokon – figyelemreméltó hatást gyakoroltak a meglehetősen nehéz természetű politikus-publicistára. A hozzájuk fűződő viszonyon túl, visszatérő jelleggel kell szólnom Bajcsy-Zsilinszkynek – az extenzív szakirodalom ellenére eddig össze nem gyűjtött – publicisztikai munkásságáról, az elemzés végpontjaként pedig mérlegre teszem az 1930-ban alapított saját politikai alakulat (Nemzeti Radikális Párt) programját és ideológiáját. A Fajvédő Pártból érkező politikus nézeteire a tárgyalt időszakban általában az „ellentmondásos” és az „eklektikus” jelző használatos; ez a megállapítás igaz a sok mindennel (személyes sérelmekkel, politikai kötődésekkel stb.) terhelt, gyakorta egymással is diskurzust folytató memoárirodalomra is. A pontosabb látlelethez korabeli források és publicisztikák nagyszámú bevonása szükséges. A Fajvédő Párt agóniája A „Fajvédő Párt”-ként ismert Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt 1924 októberében bontott zászlót azon fajvédő politikusok vezetésével, akik előző év augusztusában kiváltak a kormánypártból. A kormány jobboldali ellenzékeként fellépő alakulat sorsa a Zsilinszky testvérek viszonyán keresztül is megközelíthető. Zsilinszky Endre és Zsilinszky Gábor kapcsolata az 1924-es nyomdászbérharc idején mérgesedett el, jóllehet még nem véglegesen.6 Az Est szerint a Stádium 5 Lásd például az alábbi részletes, Bajcsy-Zsilinszky egyes cikkeit hasznosító, ám a kényes kérdéseket nem bolygató, Vigh Károly 1992-es kötetét (gyakorta szófordulataiban is) ismétlő tanulmányt Farkas Kornél: Bajcsy-Zsilinszky Endre belpolitikai nézetei 1928–1931 között. Valóság 49. (2006) 6. sz. 46–73. 6 Erről tanúskodik egy közösen megtett autóút (Budapest–Révfülöp) említése édesanyjának 1927. október 29-én írt levelében. Endre az 1929-es tarpai választásokkor is igénybe vette öccse segítségét, de az 1930-ban megjelent Nemzeti Radikalizmus is a Stádium kiadónál jelent meg. Gömbös miniszterelnöksége alatt azonban útjaik elváltak. „Még a temetésemre sem engedem, hogy eljöjj.” – jelentette ki az ellenzéki politikus 1932. október 31-én. A fennmaradt további gyér számú levél alapján kapcsolatuk még ennél is tovább romlott. Endre hol testvére pénzügyi segítségének elmaradását emlegette fel (az egész család vonatkozásában is), hol sértőnek nevezte Gábor ilyen irányú
