Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között. I. rész
BARThA ÁKOS 357 vezérigazgatója (Zsilinszky Gábor) általában „kereskedelmi szempontokat kívánt érvényesíteni és azt akarta, hogy a nyomda vezetése és üzeme a szerint igazodjék, hogy gyakorlatilag milyen módon lehet az üzemet jövedelmezőbbé tenni”, míg bátyja számára „politikai és egyéb szempontok voltak irányadók. A nézeteltérések rendesen azzal végződtek, hogy Zsilinszky Gábor deferált.”7 Az 1924-es sztrájk (vagy kizárás) alatt Gábor a kormányerők és a laptulajdonosok által forszírozott újság-bojkott pártján állott,8 míg Endre az ez idő tájt tárgyalt szanálási javaslat miatt létfontosságúnak tartotta, hogy megjelenjen a Szózat , mivel szerinte „ez oly végzetes és sorsdöntő ügy”, amely „eldönti félszázadra az ország sorsát, és amely végzetesen befolyásolja Magyarország fejlődését”.9 A nézetkülönbségek addig fo kozódtak, mígnem Zsilinszky Gábor 1925 elején otthagyta a lap igazgatóságát. 10 A fordulat mögött a korabeli sajtó a két fivér fent említett „elvi és anyagi természetű” konfliktusát sejtette, aminek következtében Gábor eladta részvényeit, a lap pedig kormányközeli kézbe került.11 Más megvilágításba helyezi az ügyletet Gábor egyik, Endrének írt magánlevele. A fiatalabb testvér szerint „megállapítást nyert, hogy Ti éppen úgy kerestétek Kleb-el [Klebelsberggel – B. Á.] a szindikátusi megállapodáshoz való lehetőséget, mint mi, mint én. Árulás tehát vagy mindként részről történt, vagy egyikről sem [...] Az annak idején megkísérelt részvényeladás is ugyanazt célozta, a kormánnyal való nexust, amit Ti most kerestek, s amire szerintem Nektek szükségetek is van.” Ezután Gábor kifejtette, próbálkozásait. Bajcsy-Zsilinszky levelezése. Vigh Károly összeállítása Lackó Mihály segítségével. (Gépelt másolatok.) MTA BTK TTI Könyvtár. Az elhidegülésben szerepet játszhatott, hogy Gábor sohasem tisztázta bátyja szerepét Áchim L. András – Endre politikai ellenfelei által újra és újra felmelegített –1911-es halálában. Talpassy Tibor – Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre a pálkövei tör pebérlő. A pálkövei Bajcsy Zsilinszky-bérlet története. (A Veszprém megyei múzeumok közleményei 8.) Veszprém 1970. 229–230. 7 Zsilinszky Endre és Zsilinszky Gábor elvi harca a Stádium nyomdáért. Az Est, 1925. február 8. 7. 8 Vasárnap véget ért a nyomdászsztrájk. Az Est, 1924. május 6. 7. Az ügyhöz részletesen lásd Bódy Zsombor: Egy bérharc dramaturgiája. Esettanulmány. In: Munkástörténet – Munkásantropológia. Szerk. horváth Sándor – Pethő László – Tóth Eszter Zsófia. Bp. 2003. 36–52. 9 A napilapok szindikátusa nyilatkozik a Szózatról és a Népről. Pesti hírlap, 1924. május 6. 4. 10 Zsilinszky Gábor kilépett a „Szózat” igazgatóságából. Az Est, 1925. január 4. 8. 11 Zsilinszky Gábor kilépett a „Szózat” igazgatóságából. Békésmegyei Közlöny, 1925. január 6. 3.; Miért kellett Zsilinszky Gábornak távoznia a Stádium vezérigazgatói székéből? Békésmegyei Közlöny, január 29. 1.; hogyan szanálják a „Szózat-ot és „A Nép”-et. Népszava, 1925. május 9. 12. A Szózat „megszelídítését” a Tisza-bizottság (mint „a háború előtti kormánypárt politikai maradványa”) biztosította volna tőkével. Ismét új fordulat van a Stádium-nyomda sorsában. Az Est, 1925. május 24. 10.
