Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai
TóTH-BARBALIcS VERONIKA 321 amely szerint a hercegek, grófok és bárók vagyoni cenzus nélkül „szabadon és titkos szavazással” meghatározott számú képviselőt választottak volna a felsőházba, a törvényjavaslattal elégedetlen főrendek együttműködésének megnyerése lehetett a célja.31 Az Antiszemita Párt soraiból felszólaló képviselők, így példá ul br. Andreánszky Gábor ugyancsak a törvényhatóságok általi választás és az örökös jogon tag nemzetségek választás útján megvalósuló képviselete mellett foglaltak állást.32 A Mérsékelt Ellenzék az általános vitában benyújtott határoza ti javaslatban az élethossziglan kinevezett tagok számának radikális leszállítása mellett a felsőház törvényhatósági bizottságok által választott tagokkal való kiegészítését indítványozta.33 A törvényhatósági bizottságok általi választás ellent mondott a közigazgatás államosítására vonatkozó elképzelésnek, amit a párt több vezető tagja, például maga a határozati javaslatot beterjesztő Szilágyi Dezső is vallott. Szilágyi 1885-ben a választott tagok feladatának azt tekintette, hogy a felsőházat a nemzettel „közvetlen összeköttetésbe” hozzák, gr. Apponyi Albert viszont (valószínűleg a főrendek megnyerése végett) azt hangsúlyozta, hogy a választás folytán bekerülő tagok többsége politikai hagyományát tekintve az örökös tagokkal lenne rokonságban. Apponyi a választott tagokat választóik képviselőjének tekintette, ezzel szemben a kormánypárti felszólalók (például Hegedüs Sándor) azt hangsúlyozták, hogy a felsőházak nem képviseleti, hanem meritokratikus jellegű intézmények. Apponyi úgy vélte, hogy a megyei választások csak akkor vezetnének partikularizmushoz, ha követutasítási és visszahívási joga lenne a törvényhatósági bizottságoknak. Egyes kormánypárti képviselők ezzel szemben kifogásolták, hogy választás esetén a felsőház összetétele (amennyiben nem tükrözné a nemzet többségének akaratát) nem lenne korrigálható a választott tagok mandátumának lejárta előtt. A képviselőházi vita során a Szabadelvű Párt leggyakrabban hangoztatott érve a választott tagok ellen és a főnemesség születési jogon alapuló tagsága mellett a magyar politikai nemzeti érdek védelme volt. A főrendiházban gr. Andrássy Gyula, aki az intézmény egyik legbefolyásosabb politikusa volt, a törvényhatóságok által választott tagok bevezetése mellett 31 Az 1884-dik évi szeptember hó 27-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. I–XVI. Szerk. P. Szathmáry Károly. (Az 1884-dik évi szeptember hó 27-ére hirdetett országgyűlés nyomtat ványai) H. n. [Bp.] 1884−1887. (a továbbiakban: KN 1884−1887.) IV. 1885. febr. 11. (69. ülés) 80−87. 32 KN 1884−1887. IV. 1885. febr. 17. (74. ülés) 196−197. 33 KN 1884−1887. IV. 1885. febr. 10. (68. ülés) 72.
