Századok – 2017

2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai

A MAGYAR FŐRENDIHÁZ VÁLASZTOTT TAGJAI

322

és a nagy számú élethossziglani tag kinevezése ellen foglalt állást. A más kérdésekben általában a szabadelvű párti kormányálláspontot támogató Andrássy azt követően is a törvényhatóságok által választott tagok behozatalát szorgalmazta, hogy ismertté vált a Tisza-kormány ezzel ellentétes reformterve. Hegedűs Lóránt szerint azért, hogy az általános választójog esetleges bevezetésének hatását a törvényhozásra a megyék képviselői és az érdekképviselet ellensúlyozza.34

Ez távlati megfontolás lehetett, mert ekkor sem a kormány, sem az ellenzék nem tervezte a választójog kiterjesztését. Mindenesetre tükrözte azt a liberális (elitista) felfogást, hogy a politikai döntéshozatal ne függjön a gyorsan változó közvélekedéstől, illetve ne legyen kiszolgáltatva a „többség zsarnokságának”.

35

Andrássynak a főrendiházi reformra vonatkozó nézetei hasonlóságot mutattak a Mérsékelt Ellenzéknek 1885-ben a képviselőházi tárgyalás során elfoglalt álláspontjával, bár a gróf – a Pesti Napló

értesülése szerint – a képviselőházi ellenzékkel ellentétben a választást nem a megyei bizottságokra kívánta bízni, hanem az erre a célra alakított választókerületekben közvetett választással akarta végrehajtatni.

36 A politikus elzárkózott attól, hogy együttműködjön a Mérsékelt Ellenzékkel, illetve főrendiházi elvbarátaikkal. A törvényjavaslat főrendiházi bizottsági tárgyalása idején Tiszával folytatott megbeszélést, majd a bizottságban a kormány és a főrendiházi ellenzék álláspontja között közvetítő javaslatot terjesztett elő. Elállt a törvényhatóságok által választott tagokra vonatkozó követelésétől, de indítványozta a kinevezhető tagok számának leszállítását a harmadára (110–150 főről ötven főre), valamint az évente kinevezhető tagok számának korlátozását.37

Andrássyt a megegyezés előmozdítására sarkallhatta, hogy ha a törvényjavaslatot a főrendiház leszavazza, az a képviselőházi ellenzéknek alapot ad arra, hogy a kormányt még erősebben támadja, ami pedig akár Tisza bukását is eredményezheti, sőt járulékos hatása lehet a konzervatív erők politikai súlyának növekedése is (hiszen a főrendiházi ellenzékiek jelentős része konzervatív főnemes volt). Tisza valószínűleg osztotta Andrássy Gyula aggodalmát, ezért fogadta el a törvényjavaslat bizottsági 34 Hegedűs Lóránt: Két Andrássy és két Tisza. Bp. 1941. 195.

35 A hatalomgyakorlás ezen liberális (elitista) felfogására lásd Cieger András: A

politikus mint hivatás a 19. századi Magyarországon. Korall 11. (2010) 42. sz. 131–150., 144.

36 [cím nélkül]. Pesti Napló, 1885. február 17. (reggeli kiadás) 1.

37 Br. Orczy Béla király személye körüli miniszter levelei Pápay Istvánnak, az uralkodó kabinettirodája titkárának. Bp., 1885. márc. 11., márc. 12., márc. 13. MNL OL Kabinettsarchiv. Geheimakten. Nachlass Pápay (a továbbiakban: I 34) Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok., 2. d.