Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai
A MAGYAR FŐRENDIHÁZ VÁLASZTOTT TAGJAI 320 bármi legyen, mi rejtetten vagy nyíltan az egységes állam helyett az egyes részek szövetségét, a foederatiót jelzi, soha semmi szín alatt meg nem engedheti”. Különösen elítélte, hogy (mint azt Kossuth Lajos már 1868-tól szorgalmazta) a törvényhatóságok népességük arányában válasszanak tagokat a felsőházba, mert az „a törvényhatóság magyar fogalmával – mely szerint mind egyenlő joggal bír – teljesen ellenkeznék”. Foglalkozott azzal az elképzeléssel is, hogy a felsőház törvényhatóságok általi választása élénkítően hatna a megyei politikai életre. Tisza elismerte, hogy ha rövid időre szólna a mandátum és kötelező utasítással járna, akkor „bizonyos fokig felpezsdülne a politikai élet a megyékben”. Ennek azonban az lenne a hatása, hogy „elvonná a megyét attól, ami igazi feladata, a közigazgatás és társadalmi élet igényeinek teljesítésétől”. Az utasítást egyébként sem tartotta összeegyeztethetőnek a felsőházi tagoktól elvárt függetlenséggel és a parlamenti rendszerrel sem. Tisza szerint a törvényhatóságok által választott második kamara azt eredményezhetné, hogy a felsőház tagjai leszavazzák azt a kormányt, mely pedig a választókerületek választottai többségének (a képviselőházi kormánypártnak) bizalmát bírja, vagy fordítva, és „mindenik esetben lesz összeütközés, elkeseredés politikai okokból a megye választó népessége és a megye között, mely azután az administratio és a közélet minden terén összeütközésre, rendellenességre” vezetne.29 Tisza a törvényjavaslat országgyűlés elé terjesztett indoklásában a választás elutasításáról nem írt, de azt ott is kijelentette, hogy „a demokratikus elvek logikai keresztülvitelével feladatának megfelelni képes felsőházat szervezni [...] nálunk [...] megkísérleni sem szabad, mert ez annyit tenne, mint a magyar államnak, mint ilyennek egy biztosítékát elvetni és ellentétbe jönni a történelmi fejlemények és szerzett jogok iránti tisztelettel”. 30 A főrendiház reformjára vonatkozó törvényjavaslatot a képviselőház plénuma első ízben 1885. február 10. és március 4. között tárgyalta, a javaslat főrendiházi nyilvános tárgyalására március 23-tól 27-ig, majd a módosítások képviselőházi vitájára április 16-tól 23-ig került sor. A javaslat első képviselőházi tárgyalása során valamennyi ellenzéki pártalakulat a részben választott tagokból álló felsőház érdekében lépett fel. A Függetlenségi Párt (belső viták után) azt indítványozta, hogy a törvényhatóságok, a protestáns vallásfelekezetek és az örökös tagok főrendiházi képviselete is választás útján valósuljon meg. Ez utóbbi követelésnek, 29 2554-1883-ME, érk. 3132-1883-ME (Tisztázat). Lelőhelye: MNL OL K 26, 1883-1004., 195. cs.. 30 KI 1884–1887. I. Melléklet a 25. számhoz 140.
