Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai
A MAGYAR FŐRENDIHÁZ VÁLASZTOTT TAGJAI 316 A választott tagokra vonatkozó javaslatok nem korlátozódtak a törvényhatóságok általi választásra. Felmerült, hogy a főnemesség felsőházi tagságát skót vagy ír mintára az érintett családok által választott tagokkal oldják meg.17 Erre vonatkozó javaslat a közjogi szélsőbal köréből is napvilágot látott: a Magyar Újság 1874-ben nem zárkózott el attól, hogy a választás útján létrehozandó felsőházban a nemzet múltja iránti kegyeletből helyet kapjanak az „arisztokratikus osztály” által választott tagok is.18 Dezső Gyula 1878-ban megjelent terve szerint a válasz tott arisztokrata tagokból és kinevezett törvényhozókból álló felsőházban az előzőek alkották volna a többséget.19 1882-ben Pulszky Ferenc és Koroda Pál Bars megyei földbirtokos, ellenzéki politikus, irodalmár egyaránt szintén a főnemesi tagok családonkénti választása mellett foglalt állást anélkül, hogy tagságon belüli arányukra javaslatot tett volna.20 Tóth Lőrinc tervezete szerint, mint említettük, a tagok egyharmada lett volna családi választás útján bekerült főnemes. 21 Az 1870-es években a kormányzati reformtervekben is szerepeltek (nem törvényhatóságok által) választott tagok. Szlávy József miniszterelnöksége időszakából (1872−1874) két, a kormány megbízásából készült munkálatot ismerünk. Szilágyi Dezsőnek, a kormány kodifikációs bizottsága munkatársának operátuma22 a legalább 1500 forint földadót fizető, de a felsőházban tagsági jogot nem gyakorló23 mágnások és nem főnemesi rangú nagybirtokosok számára lehetősé get kívánt adni arra, hogy saját körükből 42 élethossziglani tagot válasszanak a 17 Az ír arisztokrácia 28 élethossziglani tagot, a skót 16 peert egy-egy országgyűlés időtartamára választott a Lordok Házába. Lásd A short history of Parliament. England, Great Britain, the United Kingdom, Ireland and Scotland. Szerk. clyve Jones. Woodbridge 2009. 150., 197. 18 B. B. A.: Democratia és felsőház. Magyar Ujság (Hunnia), 1874. augusztus 26. 1−2. 19 Dezső Gy.: A két kamara rendszer kérdése i. m. 37−41. 20 Pulszky Ferenc: [ cím nélkül]. Pesti Napló, 1882. március 22. (reggeli kiadás) 1.; Koroda Pál: A főrendiház kérdése. Magyar Szemle 2. (1882) 1. füzet 17–33., 29−31. 21 Tóth L.: A magyar felsőház reformja i. m. 85. 22 A „Szilágyi Dezső-féle operátum” feliratot viselő, mintegy 120 oldal terjedelmű tervezeten keltezés nem szerepel. Iktatószám nélkül, lelőhelye: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), K 26 Miniszterelnökségi Levéltár. Központilag iktatott és irattározott iratok (a továbbiakban: K 26), 1885-1206., 220. cs. Az operátum születésének lehetséges végidőpontja 1873, ameddig a még Lónyay Menyhért miniszterelnök által 1871-ben létrehozott kodifikációs bizottság működött. Cieger András: Kormány a mérlegen – a múlt században. A kormány helye és szerepe a dualizmus politikai rendszerében (1867–1875). Századvég Új folyam 6. (1999) 11. sz. 79–109., 87−88. 23 Szilágyi az örökös tagsági jog gyakorlásához 4000 forint földadó-cenzus minimumot kívánt előírni.
