Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Borbély Zoltán: Homonnai Drugeth (III.) György hűtlenségi pere (1600–1603)
BORBÉLY ZOLTáN 291 Oláh Miklós esztergomi érsek udvarmestereként, majd több mint három évtizeden keresztül a Magyar Kamara tanácsosaként kamatoztatott. 53 Hosszútóthy nemcsak karrierjét tekintve épült be a hivatali elitbe, hanem családi kapcsolatait is ebben a körben szövögette.54 Saját gyermekei nem voltak, vagy nem maradt fenn róluk információ, unokaöccsei azonban tovább vitték a megszerzett társadalmi tőkét. László egyházi pályára lépett és évtizedeken keresztül a szepesi Szent Márton társaskáptalan prépostja volt, majd erdélyi, váradi, végül karrierje csúcsán váci püspök lett.55 A nagybácsi által megkezdett hivatali orientációt István folytatta. A grazi egyetemen folytatott tanulmányok után Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem kamarása lett.56 Báthory bukását követően, a századfordulótól azonban Rudolf szolgálatába állt és minden eszközzel igyekezett bedolgozni magát valamelyik udvari hivatalba. Hosszútóthy hosszú időn keresztül úgy vett részt a kamara hatáskörébe tartozó ügyek intézésében, hogy nem viselt semmiféle hivatalos tisztséget, és egyik kormányszervnek sem állt az alkalmazásában. Modern kifejezéssel élve olyan hivatali-értelmiségi „szabadúszóként” tevékenykedett, aki a jogban és a hivatali ügymenetben is jártasan, önként ajánlkozott bizonyos kérdések, elsősorban az uralkodó háramlási jogát is érintő esetek kivizsgálására. Az alább részletesen is kifejtésre kerülő Homonnai Drugeth per mellett ott találjuk a nagykorúságot elért Mágochy Ferenc és nevelőapja, Rákóczy Zsigmond közötti örökségi vita megoldására kirendelt kamarai személyek között,57 kifejtette véleményét a Dobó-53 Gecsényi Lajos: A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és magyar tanácsosai a XVI. században. In: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Győr 2008. 482–483. 54 Kisserényi Ferenc tanácsos-számvevő özvegyének feleségül vételével árváinak nevelője lett. Lásd Gecsényi L. : A döntést előkészítő i. m. 483. 55 Benda Kálmán: A királyi Magyarország tiszti címtára, 1607–1608. Levéltári Közlemények 43. (1972) 313.; Zuzanna Ludiková – Mikó Árpád – Pálffy Géza: A szepeshelyi Szent Márton-templom, egy felső-magyarországi katolikus központ késő reneszánsz és barokk sírkövei és halotti címerei. Művészettörténeti Értesítő 56. (2007) 324–325. 56 Kruppa Tamás: Korona és kereszt: Báthory Zsigmond és a magyar koronázási jelvények. Művé szettörténeti Értesítő 54. (2005) 89–90. Kruppa szerint Hosszútóthy pályafutása tipikus példája a Báthory Zsigmond mellett szolgáló katolikus udvaroncok pályafutásának, akiknek a fejedelem lemondását követően patrónus nélkül maradva „útjuk természetszerűen vezetett a császári udvarba”. 57 ÖStA AVA FHKA HFU r. Nr. 76. Konv. 1603. március, fol. 13–17. Hosszuthóthy István Wolfganz Unverzagtnak, az Udvari Kamara elnökének, 1603.02.08. Kassa, Mágóchy Ferenc bevezetése Munkács várába.
