Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: A 13. századi francia–magyar kapcsolatok néhány kérdése
A 13. SZÁZADI FRANCIA–MAGYAR KAPCSOLATOK NÉHÁNY KÉRDÉSE 274 a grófság egyik leggazdagabb egyházi intézménye volt, egy felépítendő iskola címén részesült az örökségből, míg a sellières-i ciszterci apátság egy olyan kereszt-ereklyetartót kapott, amely Krisztus keresztfájának egy darabját őrizte. 138 Ez az ereklye ugyancsak egy keresztes hadjáratban való részvételre vagy szentföldi tartózkodásra utalhat. Csak találgatni tudunk, hogy hogyan kerülhetett Jakab a champagne-i ház szolgálatába: talán III. Béla özvegye, Capet Margit révén, aki Marie de Champagne testvére volt. Tudjuk, hogy a nővérek életük végéig tartották a kapcsolatot: az özvegy champagne-i grófné 1197-ben Joscelin-t, az ugyancsak champagne-i Charmoye ciszterci apátját kérte meg, hogy látogassa meg Magyarországon a szentföldi zará ndoklatra készülő királynét. 139 Elképzelhető, hogy Jakab Margit szentföldi magyar kíséretének tagja volt, s itt tett szert a keresztfa-ereklyére is. Még egy világi emigráns históriája kívánkozik ide, amely – mióta Wertner Mór az Árpádok családi története című munkájában ítéletet mondott felette 140 –, legfeljebb az úgynevezett alternatív történetírásban kapott szerepet. A Crouy-Chanel család és az Árpádok állítólagos rokonságáról van szó. Az elszegényedett dauphinéi nemes famíliát a királyi rokonságot igazoló, grenoble-i levéltárból származó dokumentumok alapján az 1844. évi országgyűlés fogadta be a magyar arisztokrácia soraiba.141 Az 1848-ban Magyarországon nyomtatásban is megjelent dokumentumok142 jó részétől nem alaptalanul vonta meg a hitelt számos kiváló 19. századi történetíró, 1892-ben pedig maga Wertner Mór is. Kevésbé ismert, hogy a világháború előestéjén Wertner egy három részes tanul mánysorozat keretében ismét elővette a kérdést, s korábbi álláspontját majdnem teljesen revideálva a rokonság mellett tanúskodó dokumentumok egy részét hitelesnek fogadta el. 143 138 Archives Départementales de Seine-et-Marne, Archives hospitalières de Provins A 13, 97v. Az adományt említi a provins-i ispotály obituáriuma is: „Pridie Non. Iun. Obiit Jacobus de Hungria in fine assumens habitum religionis nostre, qui cum Heluise, uxore sua, dedit nobis L arpenta terre sita apud Sudoliacum.” – OPS I. 2. 943. 139 Bácsatyai D. : Az egresi ciszterci monostor i. m. 11. 61. jegyz. 140 Wertner M. : Az Árpádok i. m. 620–628. 141 Genealogisches Handbuch des Adels. XXIII. 1960. 84. 142 Érdy János: Magyarországi Crouy nemzetségnek története. Pest 1848. 143 Wertner Mór: Kihaltak-e az Árpádok 1301-ben? Turul 32. (1914) 26–42., 55–62., 109–127.
