Századok – 2017
2017 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Folytonos fegyverropogás közepette. Források a veszprémi egyházmegye második világháborús veszteségeiről I. (Horváth Gergely Krisztián)
TÖRTÉNETI IRODALOM 227 a fel nem robbant lőszerek még hónapokkal később is követeltek áldozatokat a polgári lakosság soraiból. A dokumentumok némelyikében megcsillan az újrakezdés iránti remény és az a nagymérvű összefogás, amely a háború poklát megjárt emberek életigenlésének elidegeníthetetlen tartozéka. Fontos megjegyezni, hogy a szerzők kiemelten ügyeltek arra, hogy egyenlő arányban közöljenek forrásokat a németek és a szovjetek által a polgári lakosság, illetve a hadifoglyok kárára elkövetett bűnökről. A szerzők jól megválasztott dokumentumok segítségével több szemszögből mutatják be a megyét ért háborús pusztítást. A kötet strukturált és átfogó képet, egyfajta történelmi pillanatfelvételt ad a rombolás mértékéről és az újjáépítés menetéről, és hozzájárul egy kisebb közigazgatási terület háborús történetének feldolgozásához. Somogyi László FOLYTONOS FEGYVERROPOGÁS KÖZEPETTE Források a veszprémi egyházmegye második világháborús veszteségeiről I. (A veszprémi egyházmegye múltjából 27.) Szerk. Varga Tibor László Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Veszprém 2015. 634 oldal 1945 nemcsak amiatt volt sorsfordító év, mert befejeződött a háború, hanem azért is, mert az addigi jövőalternatívák közül a korábban csak elvi lehetőségként számon tartott kommunizmus egyszerre reális valóságként sejlett fel. Az erre a szűk időszakra fókuszáló történészi narratívák közül mindeddig az volt meghatározó, amelyik a fordulat évét megelőző két évre a demokratikus kibontakozás bizonytalan, de valós lehetőségeként tekintett. Korábban is tudható volt azonban – sőt ha Márai naplójára gondolunk, a kortársak is észlelhették –, hogy az 1945. évi fordulat a szovjetizálás kezdetét jelentette. Elég csak felidéznünk a nemzeti bizottságok paritásos összetételéből következő, a kommunista szempontok érvényesüléséhez vezető problémákat, mint például a földosztás anomáliáit, melynek következményeként nemcsak a nagybirtok, hanem az 57 hektár feletti polgári földvagyon is megszűnt, elvágva már 1945 tavaszán az erre épülő középosztályosodási stratégiákat. Varga Tibor László gyűjteményes kötete jelentős vállalkozás, amely ebbe a kortársak számára is nehezen átlátható miliőbe enged betekintést. A könyv a veszprémi egyházmegye 1945. évi kárjelentéseit gyűjti egybe, lényegében a teljes vonatkozó forráskorpusz közreadásával. (A cím ugyanakkor folytatást is sugall, melyben az egyházmegye településeit ért emberi veszteségeket adja majd közre a levéltár.) Nem előzmény nélküli a téma iránti érdeklődés, hiszen az elmúlt évtizedben a győri, a székesfehérvári és a szatmári római katolikus egyházmegyék vonatkozásában is úttörő vállalkozások láttak napvilágot (Inter arma 1944–1945.
