Századok – 2017

2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Pritz Pál: Pamlényi Ervin és a Századok

PAMLÉNYI ERVIN ÉS A SZÁZADOK 18 meg azt, amit kaptál? Hadd lássák, hogy az illető mílyen h űjje. Szóval: milyen hülye.” Miközben az illető kolléga természetesen egyáltalán nem volt imbecillis. „Csupán” sokaknak nehezen ment az írás, nem tudták megírni azt, amit meg akartak. Mert otthonról gyakorta inkább „csak” (az értelmiségi pályákon nem ritkán kimondottan hátrányos) becsületet, ám műveltséget nem sokat hoztak. Mert az akkori rendszerváltás az egyetemekről kisöpörte a reakciósnak mondott képzetteket, s akiket a helyükre tettek, számos ízben nem voltak, csak idővel és esetenként lettek mesterek. ő ellenben nagy beleéléssel, s nem kevés alázattal sokaknak névtelen társszerzőjévé szegődött. Ha a Századok az ő időszakában más orgánumoknál jobb, szebben megformált írások tárháza, az nem csekély mérték­ben az ő – nagy tehetsége, szorgalma révén felhalmozott műveltségéből kamatoz­tatott, láthatatlan – műve is. 2 1954-ben került szerkesztőségi titkárként (Hanák Péter utódaként) a Századokhoz, a lapnak ténylegesen 1956-tól, formálisan 1959-től lett a felelős szerkesztője, s ezt a tisztet 1975-ig látta el. A szerkesztőségi titkár már kijárta az élet iskoláját. Jó mesterei voltak. Hiszen a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem-latin szakos hallgatójaként Szekfű Gyula óráit látogatta, az Ortutay Gyulával való barátsága révén 1945-től a Magyar Rádió Aktuális, Irodalmi, majd Oktatási Osztályának vezetője. Ám a jó nevű, befolyásos mentorok sem menthetik meg akkori naivitása – hogy egyszerre lehet büntetlenül az MKP és egy szabadkőműves páholy tagja – következményé­től. A pártból kizárják, az állását elveszti. Mégis jó helyen, a Magyar Országos Levéltárban jut ismét „kenyérhez”. Ott pedig hamarosan az 1920 utáni iratanyag referenseként fontos szerepe lesz az Iratok az ellenforradalom történetéhez című so ­rozat első kötete anyagának összeállításában, szerkesztésében. Bár a további köte­tekben már nem vesz részt, itt alapozódik meg a kommunista tudománypolitika évtizedeken keresztüli prominensével, Nemes Dezsővel való kapcsolata, s ezzel együtt nem csekély mértékben szürke eminenciási szerepköre. A sorozat kulcs­emberéhez, Karsai Elekhez pedig kimondottan barátság fűzi. Az eredetileg rabbi­­növendék Karsai lényegesen műveltebb ember, mint amit számtalan művéből 2 „Neki – olvasottságának, nagy tényismeretének, szakmai tájékozottságának – köszönhető, hogy a Századok általa szerkesztett majd húsz évfolyama valóban tükrözi a magyar történettudomány egy periódusát; beleértve a szükséges, vagy annak vélt ideológiai és személyi tiszteletköröket, és beleértve azt a figyelmes gondosságot, amellyel a feljövő új nemzedéket, sőt a legfiatalabbakat is szerepeltette.” Glatz Ferenc: Pamlényi Ervin halálára. Századok 119. (1985) 604.

Next

/
Thumbnails
Contents