Századok – 2017
2017 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - A szuezi válság és Magyarország – 1956 (Gecsényi Lajos)
1416 TÖRTÉNETI IRODALOM György írásait kézbe vennünk. Horváth Zoltán annak idején az uralkodó sematikus felfogással szemben joggal mutatott rá az általa második reformnemzedéknek nevezett szűk értelmiségi elit modern Magyarországot akaró erőfeszítéseire. Ám Tisza István Magyarországa a Horváth Zoltán által sugalltnál jobban teljesített, az általa előtérbe állított polgári radikálisok pedig messze nem tudtak az első reformnemzedékhez hasonló társadalmi erővé válni. Ebben döntő szerepe volt a Társadalomtudományi Társaságban 1906-ban bekövetkezett szakadásnak. Ez után derült ki igazán, hogy a rendszert váltani akarók szinte kizárólag frissen asszimilált zsidók. Elszigeteltségüket jelentős részben a tehetős hazai zsidóság túlnyomó hányada velük szembeni ellenszenvének köszönhették. Mert azok vagy az uralkodó dzsentri mentalitáshoz törleszkedve kifejezetten jól érezték magukat Tisza István liberális rendszerében, vagy – ezt döntően Vázsonyi Vilmos életútja, Jászival való gyűlölködésük példázza – a rendszeren belül keresték a jobbítás lehetőségeit. Lesznai Anna, alias Moscovitz Amália 2015-ben a Múlt és Jövő által ismét kiadott (1966 az első kiadás éve) Kezdetben volt a kert című impozáns terjedelmű kulcsregénye művészi tablója mindennek. A kötettel szembeni kifogások még tovább sorjáztathatóak lennének, ám a lényeg az, hogy a latban az értékek nyomnak többet. Szintén pozitívum, hogy a nevekben is imponálóan gazdag munkát gondos névmutató zárja. Pritz Pál A SZUEZI VÁLSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 1956. Tanulmányok Szerk. Újváry Gábor Veritas – Magyar Napló, Bp. 2017. 148 oldal A SZUEZI VÁLSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 1956. Diplomáciai iratok az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, illetve a szuezi válság történetéhez Összeáll., bev. Sáringer János Veritas – Magyar Napló, Bp. 2017. 470 oldal Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc vérbe fojtására október/november fordulóján indított szovjet agresszió és az Egyiptom ellen a szuezi csatornaövezet megszállására indított angol–francia–izraeli támadás időpontjának egybeesése, következményeinek egymásra hatása évtizedek óta foglalkoztatja a történészeket. A nemzetközi szakirodalomban a kilencvenes években a fokozatosan szabaddá váló levéltári források, a politikusi emlékiratok felhasználásával mind több és több szerző szentelt figyelmet a Szuez és Magyarország párhuzamból felmerülő kérdések – legalább érintőleges – vizsgálatának. Idehaza az ’56-os Intézet évkönyveiben megjelent tanulmányok, majd 1999-ben Denis Lefebvre-nek A szue zi ügy címmel az Osiris Kiadónál megjelent kötete, benne a francia–magyar kapcsolatok szakavatott kutatójának, Kecskés D. Gusztávnak az utószavával, a korszak nemzetközi viszonyait idehaza elsők között feldolgozó Békés Csaba írásai, a szegedi egyetemen 2006-ban a témáról szervezett konferencia előadásai mind szélesebb aspektusban ábrázolták az eseményeket, felhasználva a témára vonatkozó, szerénynek mondható hazai forrásbázist is. Tény, hogy a csupán jelzésként említett munkák, ha meg is fogalmazták a szuezi akció
