Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
BOLLÓK ÁDÁM 1329 oldalon). Ahogyan jól illeszkedett a VII. Konstantin alatti gyűjtő- és szerkesztőtevékenységek közé egy ilyen összeállítás kibővítése és több irányba történő „továbbfejlesztése” is. Amint a bonni szövegkiadásban 97 oldalnyi szöveget kitevő Klétorologion, és az ugyanott több mint 700 oldalnyi anyagot jelentő De ceremoniis viszonya jelzi, ez a koncepcióváltásból adódó „kiegészítés” 198 néha egészen elképesztő mértéket öltött. De nem volt idegen Konstantin udvarától a Leó korában megkezdett, de végső formájában nem publikált gyűjtésekhez való visszanyúlás sem. A császári részvétellel zajló hadjáratokra történő felkészülés teendőit összefoglaló, ugyancsak VII. Konstantin nevében fia számára írott kis traktátus bevezetésében például a szerző hangsúlyozza, hogy művének elkészítése csak azután vált lehetségessé, hogy a Sigriane-hegyi Megas Agros monostorban fellelték a VI. Leó hivatalnoka, Katakylas Leó által, Konstantin apjának parancsára összeállított hasonló tartalmú könyvet, amely a 10. század közepi kompilációk alapjául szolgált. 199 A DAI esetében persze a kiegészítések mértéke nem érte el a De ceremoniis nál látott szintet. A császári megbízásból dolgozó szerkesztő(k) egyrészt a muszlim világról és a Nyugat-Mediterráneumról szóló, nem különösebben informatív fejezetekkel (14–24.) toldotta/toldották meg a meglévő anyagot. Másrészt a Birodalom egyes területeinek, Ciprusnak (47–48.), a Peloponnészosznak (49– 50., 52.) és Khersónnak (53.) a történetéről szóló hosszabb-rövidebb elbeszéléseket iktatott/iktattak hozzá.200 Elkészültek továbbá a 10. század első felének – a 940–950-es éveknek – a viszonyait tükröző, a kelet-európai steppei népek egymáshoz és Bizánchoz fűződő viszonyát tömören összegző 116 –13 1–11. fejezetek, a különféle népek császárhoz intézett kéréseit és az arra adandó válaszokat (1312–194. ) ismertető, továbbá az egész munkát és a kisebb szakaszokat bevezető rövid szövegek (P, 1 4–15. , 13 12–23. , 13 195–200. , 30 2–5. , 43 2–6. , 46 166–169. , 48 22–27. ). Nem maradtak ezek mellett érintetlenül a „történeti-diplomáciai magot” alkotó részek sem. A Konstantin-kori szerkesztés során a szöveget igyekeztek bizonyos mértékben aktuális információkkal frissíteni. Így a horvátokról szóló elbeszélésbe beiktatásra került az I. Ottó uralma alá tartozó északi fehér horvátok jó 198 Magdalino, P.: The Non-Juridical Legislation i. m. 178.; Featherstone, J. M.: Der Große Palast i. m. 32. 199 Constantine Porphyrogenitus, Three Treatises i. m. 94–97., „C” szöveg, 19–39. sorok. 200 Ezt a 47–53. fejezetek alkotta szakaszt, amely Sode elképzelése szerint eredetileg egy, a DAI -tól különböző munka tervezése során keletkezett, mások is leginkább egy, a DAI -hoz hozzácsapott, „ren dezetlen függeléknek” („einen ungeordneten Anhang”) tartják. Lásd Johannes Koder: Die räumlichen Vorstellungen der Byzantiner von der Ökumene (4. bis 12. Jahrhundert). Anzeiger der philosophisch-historischen Klasse der ÖAW 137. (2002) 29. 58. jegyz.; Az eredeti koncepcióhoz jobban illeszkedő értelmezést javasol Howard-Johnston, J.: The De administrando imperio i. m. 302–303.; A helyzetet Howard-Johnstonhoz hasonlóan látta Beaud, B.: Le savoir et le monarque i. m. 559.
