Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
A DE ADMINISTRANDO IMPERIO ÉS KELETKEZÉSÉNEK KORA AZ ÚJABB KUTATÁSOK TÜKRÉBEN 1330 kapcsolata a magyarokkal (30 71–75. ), a szerb fejezetbe a szerb-bolgár viszony rövid áttekintése a 10. század első három évtizedében (32 80–132. ), a magyar történeti részekbe a magyarok vezetőiről és az Árpád-ház genealógiájáról szóló hosszú leírás (40 51–68. ), valamint a kaukázusi események ismertetését is kibővítették a 10. század középső évtizedeiig (lásd a Rómanos Lekapénos uralmára vonatkozó szakaszokat: 43 88–188. stb.). 201 E történeti jellegű kiegészítésekhez adódtak azután az olyan történeti maggal rendelkező, de pszeudo-történeti keretbe ágyazott leírások, mint amit Szvatopluk fiainak estében láttunk (41 3–19. ). Ugyancsak a Konstantin-kori szerkesztő(k) tevékenységének bizonyítékai az olyan földrajzi glosszák, mint a magyarokkal foglalkozó 38. fejezet 27–32., illetve 32–34. sorai. Az előbbi a távoli, ám egykor római uralom alatt álló térségeket hozta az olvasó számára közel a római emlékek felsorolásával,202 míg az utóbbi a könyv más helyein is megtalálható ismeretekkel alkot mintegy kereszthivatkozásokat, összekötve a különböző fejezetekben előadott információkat, illetve átemelve az adott helyre az ott elmondott néhány fontosabb adatot, értelmezve ezzel a 10. századi olvasónak idegen neveket és helymeghatározásokat. Az utóbbiak keletkezését a legkönnyebben egyébként egykor a korábban összeállt szövegek mellé írott széljegyzeteknek a végső változatba történő beiktatásával (bemásolásával) képzelhetjük el. Részben tehát hasonlóan ahhoz, ahogy a kutatás egy része a fejezetek élén álló címek mai helyükre kerülésével számol. 203 A 10. században a VI. Leó-kori összeállításba bedolgozott kiegészítések forrásainak egy részéről fentebb már volt szó. Elég azért itt erről csak annyit megjegyezni, hogy a bolgár-szerb összecsapásokról, vagy éppen a magyarok vezetőinek címeiről és az Árpád-ház genealógiájáról a DAI -ban olvasható leírások nyilván valóan éppen úgy a különféle diplomáciai érintkezések során szerzett adatokból származhattak, mint ahogyan a Petrónas kazár-misszióját leíró rész, vagy a besenyő követségekről a DAI első szakaszában mondottak. Az antik földrajzi irodalomból származó glosszák készítője/készítői pedig éppen úgy az Excerpta Constantiniana, illetve más, hasonló gyűjtemények anyagaiból meríthettek, mint az antik toposzokkal dolgozó oktató célzatú történetek írója/írói. Az előbbi típusba tartozó, azaz jelentős részben különféle levéltári források állhattak a 201 Howard-Johnston, J.: The De administrando imperio i. m. 321–327. 202 Vö. Magdalino, P.: Constantine VII i. m. 37. 203 Egy, a szövegek margóin megjelenő, hierarchizált indexálási rendszer működését ismerte fel Né meth, A.: Imperial Systematisation i. m.; Németh, A.: Layers of Restorations i. m. 300–308., a Kivonatok fennmaradt kódexeinek elemzése során. E szisztéma a gyűjteményben való eligazodást, keresést könnyítette meg, s minden bizonnyal ilyen útbaigazító széljegyzetek szerepét töltötte be eredetileg a jelenleg felejeztcímekként a DAI -t 53 részre osztó témamegjelölések egy része is.
