Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
BOLLÓK ÁDÁM 1323 megállapítani.170 Az azonban így is látható, hogy a császári udvarban Konstantin megrendelésére dolgozó szerzők hozzáféréssel rendelkeztek a különféle célokból készített jegyzetekhez. A császári megrendelésre a Theophanés folytatásának szánt történeti összefoglalókat elkészítő Genesios és Theophanes Continuatus első négy könyvének szerzője 171 egyaránt támaszkodhatott erre a gyűjteményre. 172 Egyes, az Excerpta Constantiniana számára kijegyzetelt adatok és történetek felhaszná lását a DAI mellett a De thematibus , a De ceremoniis , a Vita Basilii és Theophanes Continuatus esetében is sikerült kimutatni. 173 Valószínű ezért, hogy a Hispániára vonatkozó, számos ókori szerzőt név szerint is említő két fejezet (23–24) a korabeli viszonyokkal semmilyen kapcsolatot nem mutató anyagát például éppen az Excerpta Constantiniana munkálatai során előkészített jegyzetek segítségével ös z szeállított anyagok közül másolták be a DAI -ba. 174 A DAI elkészítéséhez természetesen nem csak és nem is elsősorban korábbi elbeszélőforrások alapján készítettek jegyzeteket és kivonatokat – az érintett témák és népek jelentékeny részéről ilyet nem is találhattak volna. A forrásgyűjtés e levéltári kutatásokra alapozó módja persze – amint szó volt róla – a korábbi időszakok és a 9–10. század szerzőinél is magától értetődő volt. A DAI -hoz össze állított források különféle eredetére utalnak a szerkesztmény egyes szakaszainak eltérő stílusrétegei is175 – vagyis az összeállításnál hasonlóan jártak el, amint azt a Chronographia kapcsán Mango vázolta. Fentebb (lásd az 1299. oldalon) már arról is esett szó, hogy a DAI teljes 9. fejezete (az utolsó mondat kivételével) minden bi zonnyal egy ilyen, a ruszok útjáról beszámoló leírás átirataként került a DAI -hoz gyűjtött jegyzetek közé. Azt pedig Sode vetette fel az ugyancsak a munka első, letisztázott részében található 7 3–17. , illetve a 8 9–21. fejezetek vizsgálatakor, hogy azok egy-egy, a besenyőkhöz küldött bizánci követjelentés átdolgozása nyomán 170 További témák meghatározására tett kísérletet Peter Schreiner: Die Historikerhandschrift Vaticanus Graecus 977: ein Handexemplar zur Vorbereitung des Konstantinischen Exzerptenwerkes? Jahrbuch der Österreichischen Byzantinistik 37. (1987) 1–30., különösen 14–23. Eredményeit hipotetikusnak tekinti Németh, A.: Imperial Systematisation i. m. 72. 204. jegyz. 171 A két mű feltételezhető viszonyára vö. Magdalino, P.: Knowledge in Authority i. m. 200–206.; Mango, C.: Introduction i. m. 7.*; Kazhdan, A.: A History ... (850–1000) i. m. 144–152.; Treadgold, W.: The Middle Byzantine Historians i. m. 180., 188.; Featherstone, J. M.: Basileios Nothos i. m. 358–360. 172 Featherstone, J. M.: Basileos Nothos i. m. 359. 173 Vö. Németh, A.: Imperial Systematisation i. m. 53–65., különösen Table 1.1 és 1.3. 174 A 23. és 24. fejezetben olvasható leírások párhuzamos helyeinek listáját Moravcsik Gyula gondosan összeállította, lásd Bíborbanszületett Konstantín: A Birodalom kormányzása i. m. 338–339.; Lásd még Ševčenko megjegyzéseit Ševčenko, I.: Bíborbanszületett Konstantín i. m. 262.; Ševčenko, I.: Re-reading i. m. 191.; Németh, A.: Imperial Systematisation i. m. 59–61. 175 A DAI szövegeit uraló stiláris sokszínűségről már Moravcsik is szólt (Előszó. In: Bíborbanszületett Konstantín: A Birodalom kormányzása i. m. 9–10.). A szöveg köznapiságára és „barbarizmusaira” lásd még Beaud, B.: Le savoir et le monarque i. m. 557–558.; Ševčenko, I.: Bíborbanszületett Konstantin i. m. 255.; Ševčenko, I.: Re-reading i. m. 186.; Belke, K. – Soustal, P.: Einleitung i. m. 59–60.
