Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
A DE ADMINISTRANDO IMPERIO ÉS KELETKEZÉSÉNEK KORA AZ ÚJABB KUTATÁSOK TÜKRÉBEN 1302 paleográfiai és kodikológiai vizsgálatát újból elvégző Brigitte Mondrain. Felvázolta ugyanis annak a lehetőségét, hogy a VII. Konstantin korában összegyűjtött jegyzetanyagot végül csak a Par. Gr. 2009 -ben a DAI szövegét tartalmazó kódex tu lajdonosaként megjelölt Ióannés Dukas caesar 54 számára másolták volna össze a ma ismert formájában. Az általa a paleográfiai jellegzetességei alapján inkább a 12. századra keltezett kézirat pedig ennek a példánynak a másolata lehetne.55 Bár Mondrain e felvetésére eddig inkább az azt valószínűtlennek tartó válaszok érkeztek,56 az mindenesetre bizonyos, hogy a Par. Gr. 2009 -ben néhány olyan elem is feltűnik, amelyek a 11. századi,57 sőt, esetleg már a 12. századi 58 állapotokra vonat kozó információkat tartalmaznak. Ezek egy része azonban eredetileg a 10. századi szöveget tartalmazó kódexbe írott széljegyzet is lehetett, amelyek a későbbi másolás során beillesztésre kerülhettek a 10. században összeállított anyagba. A VII. Konstantin-kori előszó megléte és annak a „jegyzet- vagy cédulagyűjtemény” tartalmához és elrendezéséhez igazodó volta annyit mindenképpen mutat, hogy a nagyjából a 952 előtti években összeállított anyagon a későbbiekben alapvető változásokat már nem eszközöltek (bár ennek ellenére elméletileg akár teljes fejezetek – például az első részből kilógó 9. fej. – is beillesztésre kerülhettek a szövegbe). A legelterjedtebb feltételezés szerint 952-ben a DAI – néhány később be került megjegyzést leszámítva – jelen formájában kerülhetett átadásra a 14. életévét betöltő trónörökösnek, a későbbi II. Rómanosnak, aki számára a gyűjtemény eredetileg egyfajta tankönyvként készült.59 Habár az előszóban is kiemelt tény, miszerint a művet az előszó megírása idején az ifjú trónörökös okítására szánták, valamint a feltevés, hogy a benne található anyagot Rómanos közelgő 14. születésnapjára készülve nagyon sietősen állították össze,60 részben magyarázatot kínálhatna a DAI bizonyos jellegzetességeire, a teljes munka azonban ennek elle nére is egy, a trónörökös tanításánál nagyobb szabású program keretei közé látszik illeszkedni. Ráadásul azok a feltételezések, amelyek a VII. Konstantin-kori 54 A Ióannés Dukas könyvtárára utaló bejegyzésre (Par. Gr. 2009 fol. 211v) és a másolóra lásd Morav csik Gy.: Bevezetés. In: Bíborbanszületett Konstantin i. m. 16. 55 Brigitte Mondrain: La lecture du De administrando imperio à Byzance au cours des siècles. Travaux et Mémoires 14. (2002) 485–498., különösen 490–491. Ezzel szemben Moravcsik a kéziratot a 11. század második felére keltezte, vö. Moravcsik Gy.: Bevezetés i. m. 16. 56 Vö. pl. Magdalino, P.: Constantine VII i. m. 29–30. 57 Vö. Howard-Johnston, J.: The De administrando imperio i. m. 305. 58 Mondrain, B.: La lecture i. m. 491. 59 Jenkins, R. H.: General Introduction i. m. 1., 5.; Moravcsik, Gy.: Byzantinoturcica i. m. 365.; Howard-Johnston, J.: The De administrando imperio i. m. 306. stb. Ezen értelmezés feltételes voltát hangsúlyozta Farkas Z.: A magyar őstörténet i. m. 131., illetve a teljes munkával kapcsolatban erős kételyének adott hangot Kaldellis, A.: Ethnography i. m. 88., 210. 34. vj. 60 Howard-Johnston, J.: The De administrando imperio i. m. 309–310.
