Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Miru György: A nemzet emlékezik, Kossuth emlékeztet, születésének 80. évfordulóján
A NEMZET EMLÉKEZIK, KOSSUTH EMLÉKEZTET, SZÜLETÉSÉNEK 80. ÉVFORDULÓJÁN 1288 való küzdelme, így a társadalmi kérdések megoldása van napirenden. Fejér megye sajnálta, hogy az ország alkotmányos átalakításának nehéz munkájában Kossuth nem vesz részt más jeles politikusok társaságában.85 A szegedi főjegyző hosszú le velében bemutatta az árvíz sújtotta város újjáépítését, hiszen Kossuth maga is foglalkozott a rekonstrukció koncepciójával. Mindeközben azonban lelkesen dicsérte Tisza Lajos királyi biztos tevékenységét és a kormány által nyújtott támogatásokat.86 Kossuthtól tudjuk, hogy a torontáli üdvözlés vele ellentétben a kiegyezést a meddő közjogi harcok megszűnéseként értékelte, s bizalommal nézte a kormány tevékenységét. Ő persze nem hagyta válasz nélkül, és kifejtette saját közjogi nézeteit arról, hogy miként számolta fel a kiegyezés a magyar államiságot. 87 A legtapintatlanabbul talán Esztergom megye járt el, amely arra volt büszke, hogy hazaszeretetben és a király iránti hűségben minden megyét felülmúl, s néhány korábban említett törvényhatósághoz hasonlóan úgy értékelte, hogy a haza a „legnépszerűbb és legjobb törvényes király” alatt virágzásnak indult. Kossuth és Ferenc József egyidejű méltatása azért volt politikailag kényes, mert Kossuth többször kinyilatkoztatta összeférhetetlenségi elvét, hogy a Habsburgok magyarországi uralkodása kizárja az ország függetlenségét, s ezért sem tér haza, s nem lesz Ferenc József alattvalója. Volt, hogy finomított ezen a véleményén, s elfogadta volna Ferenc József uralmát, ha a császári és királyi címet szétválasztják, mert akkor a magyar királyt nem kötik idegen, külső érdekek. Hazai híveit rendre megfedte, ha azok az uralkodó iránt lojális gesztusokat tettek.88 De Ferenc József sem akart tudomást venni Kossuthról. Amikor 1889 tavaszán megbetegedett, Tisza Kálmán miniszterelnök azzal fordult az uralkodóhoz, ha Kossuth meghalna, a törvényhozás nem, de a törvényhatóságok és társadalmi szervezetek hadd vehessenek részt a gyászszertartáson. Ferenc József azonban kategorikusan megtiltotta mind a királyi hatóságok, mind a törvényhozás és a kormány közreműködését, s ebből az álláspontjából akkor sem engedett, amikor Kossuth tényleg elhunyt, és hazai temetést rendeztek neki. 89 A két személy által reprezentált politika tehát teljesen kizárta egymást. Így gondolta ezt a múltbeli események egykori részeseként Perczel Miklós, Baranya megye főispánja, aki azért ellenezte megyéje üdvözlő feliratát, mert szerinte Kossuth kultusza és annak kiegyezés-ellenes politikai tartalma összeegyeztethetetlen 85 MNL OL R 90 I.6288. (Bereg), I.6291. (Fejér), I.6362. (Zemplén), I.6381. (Hont); Kossuth azzal válaszolt Fejér megyének, hogy kifejtette a dualista alkotmányosság fogyatékosságait. Lásd Kossuth Lajos iratai X. i. m. 68–70. 86 MNL OL R 90 I.6357a. 87 Kossuth L.: Hálanyilatkozat i. m. 146–148. 88 MNL OL R 90 I.6375.; Kossuth 1867. aug. 20-i levele a váci választóknak. Kossuth Lajos iratai VIII. i. m. 42.; Csorba L.: Kritika és kultusz i. m. 228–231. 89 Gerő A.: A nemzet apja i. m. 59–63.
