Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Miru György: A nemzet emlékezik, Kossuth emlékeztet, születésének 80. évfordulóján
MIRU GYÖRGY 1287 Kossuth ugyan a szabadságharc végnapjaiban, augusztus 11-én Görgei javára lemondott kormányzó-elnöki tisztségéről, de már Viddinben a tábornok árulására hivatkozva újra használni kezdte a címet, s aztán kitartóan ragaszkodott hozzá, ami egyes emigránsok bírálatát is kiváltotta. Hívei, közvetlen munkatársai, a függetlenségi pártiak kormányzónak szólították, a vizsgált anyagban pedig a magánszemélyek, egyes honvédegyletek, valamint a negyvennyolcas, függetlenségi körök és pártok is. Rajtuk kívül Pápa és Sátoraljaújhely városa, a sárospataki joghallgatók, a gömöri tanítók és egy pesti leányiskola levélírója említette a kormányzói címet, Komárom és Jász-Nagykun-Szolnok megye, valamint Makó városa pedig volt kormányzóként utalt rá. Egyes olvasókörök, függetlenségi szervezetek és honvédegyletek nyíltan deklarálták, hogy Kossuth elveivel és politikai céljaival azonosulnak, s ők is az ország függetlenségét vagy állami egységét óhajtják. A nagyszalontai negyvennyolcas párt levélírója azt is tudta, hogy Kossuth nemcsak a reáluniót, hanem a perszonáluniót is elutasította.81 Részükről gyakrabban elhangzott a közös ügyes rendszer vagy éppen a fennálló kormányzat bírálata. De a pápai felirat is a jelen kisszerűségére panaszkodott, Esztergom pedig a közjogi és politikai viszonyokkal volt elégedetlen.82 Több esetben csak közvetett utalás történt az ország függetlenségére. Rozsnyó városa Kossuthban a teljes önállóság és függetlenség megszemélyesítőjét látta, a Borsod megyei felirat szerint korukban hiányoztak a nemzet önállóságának és függetlenségének a feltételei.83 Több törvényhatóság pedig csak a jövőre irányuló jókívánságként, fohászként fogalmazta meg, hogy hazáját és nemzetét Kossuth lássa boldognak, elvei jussanak diadalra, vagy érje meg az ország függetlenségét, ahogy azt a kecskemétiek is írták: [isten engedje meg, hogy] „szeretett hazánkat [...] boldogulni, államiságában megszilárdulni” lássa. 84 Az üdvözlő feliratok többsége persze csak a nemzeti toposzokra szorítkozott és tartózkodott a politikai megjegyzésektől. Voltak azonban olyanok is, amelyek figyelmetlenségből vagy lojalitásuk kifejezése érdekében ellentmondtak a Kossuth által képviselt elveknek. Zemplén megye szerint a nemzet visszaszerezte jogait, s anyagi és szellemi téren is fejlődik. A hontiak is úgy látták, hogy a nemzeti erőket a múlt küzdelmei helyett már az alkotmányos élet működésére, az anyagi és szellemi fejlődésre lehet fordítani. A beregiek úgy vélték, lezárult a nemzet létéért 81 MNL OL R 90 I.6302. 82 MNL OL R 90 I.6375. (Esztergom v.), I.6462. (Pápa); Ung megye az autonómia szűkítését sérelmezte. MNL OL R 90 I.6338.; Kossuth ki is használta ezt, s válaszában a kormányzat és a törvényhatóságok kapcsolatáról értekezett. Kossuth Lajos iratai X. i. m. 123–131. 83 MNL OL R 90 I.6284. (Rozsnyó), I.6397. (Borsod). 84 MNL OL R 90 I.6387. Tinnye község is egyértelműen fogalmazott, amikor a teljes állami függetlenséget óhajtotta. MNL OL R 90 I.6286. A karcagi zsidók is azt remélték, hogy a nemzet eléri „politikai teljes függetlenségét”. MNL OL R 90 I.6417.
