Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Miru György: A nemzet emlékezik, Kossuth emlékeztet, születésének 80. évfordulóján
A NEMZET EMLÉKEZIK, KOSSUTH EMLÉKEZTET, SZÜLETÉSÉNEK 80. ÉVFORDULÓJÁN 1282 szenvedéseit hangsúlyozták és mártírnak tekintették, de gyakran emlegették a hazaszeretet oltárát, a hálaáldozatot, a szent hagyományokat vele kapcsolatban. 55 Ez a szóhasználat cseppet sem meglepő, hisz az emlékezet kultúráját igazán a vallások alakították ki. Másrészt, ha a kultuszok irányából közelítünk a kérdéshez, a profán világ kultuszai, azok nyelve és szokásrendje a vallási kultuszok mintájára alakultak ki, s azokkal analóg jelenségek. A nem vallási jellegű kultuszok, a nyelvi és rituális hasonlóságon túl, a tisztelet kifejezésére is alkalmasak, nem csupán egy személy, hanem annak tettei, alkotásai, életműve iránt. A tisztelet kifejezésekor a közösség emlékezete lép működésbe.56 A köszöntések és többsé gük szakrális nyelve a Kossuth-kultusz részeként is értelmezhető, ami olyan jelenséggel is kiegészült, mint az ereklyegyűjtés. Volt olyan levélíró, aki csak azért kért Kossuthtól egy válaszlevelet, hogy azt ereklyeként őrizhesse.57 Az Írók és Művészek Társasága, amelynek elnöke Urváry Lajos, a Kossuthnak akkor publikálási lehetőséget biztosító Pesti Napló szerkesztője volt, közel 150 fős delegációja 1883 júliusában egy párizsi kirándulás alkalmával felkereste a turini emigránst, s később a látogatás emlékére a résztvevők számára fényképet kértek tőle. 58 A nyilatkozatoknak volt még egy karakteres nyelvi-szemléleti rétege, számos a republikánus beszédmódra jellemző fordulatot, frazeológiát ismerhetünk fel bennük. Az szinte természetesnek hat, hogy a legtöbb irat elismerte Kossuth hazaszeretetét és a nemzet iránt tanúsított szolgálatait, de tisztelték őt hazafiúi erényeiért, önzetlenségéért, sőt önfeláldozásáért, elvszilárdságáért, s férfias jelleműnek, következetesnek, legegyszerűbb polgárnak, a haza legönzetlenebb fiának tartották. Úgy tűnik, hogy az a puritán és erényes kép, amit Kossuth magáról kifelé közvetített, mélyen bevésődött a közönség emlékezetébe. Megszólalásaiban rendre önkicsinyítő perspektívát használt, történelmi szerepét negligálta, pedig 55 MNL OL R 90 I.6284. (Rozsnyó), I.6291. (Fejér), I.6293. (szeged alsóvárosi népkör), I.6398. (Komárom m.); Kossuth maga is szívesen használt politikai beszédeiben biblikus fordulatokat, képeket. Miru György: Biblikus képek Kossuth szövegeiben. Hit, tudomány, történetszemlélet. In: Ünne pek, ünnepkörök történelmi és néprajzi vonatkozásai. (Studia Folkloristica et Ethnographica 57.) Szerk. Bartha Elek – Csiszár Imre – Forisek Péter. Debrecen 2013. 62–64., 71–74. 56 Gyáni Gábor: A történelem mint emlék(mű). Bp. 2016. 36.; Takáts J.: A kultuszkutatás i. m. 1535– 1536. Az utóbbi szerző az irodalomról való beszéd kapcsán jegyezte meg, hogy kultikus és kritikai változatának szembeállítása az utóbbi időben veszített jelentőségéből. A kultuszok szerinte szakrális helyek egy nem szakrális világban, s ugyanúgy történelem és emlékezet közt helyezkednek el, mint az emlékezethelyek. Uo. 1539–1540., 1541–1542. 57 MNL OL R 90 I.6388. (kókai 48-as párt). 58 MNL OL R 90 I.6382a-b., I.6408. Urváry Lajos (1841–1890) 1869-től Kemény Zsigmonddal, majd 1873-től egyedül szerkesztette a Pesti Naplót 1887-ig. Az Írók és Művészek Társasága az 1889-es párizsi világkiállításra már 850 főt utaztatott, akik kitérőt tettek Turinba. A fénykép kérése, illetve küldése egyre gyakoribbá vált. A nyolcvanas években sokan, nemcsak függetlenségi érzelműek keresték fel Kossuthot, Turin mintegy zarándokhellyé vált. Szekfű Gy.: Az öreg Kossuth i. m. 407., 409., 415–417., 424.
