Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Miru György: A nemzet emlékezik, Kossuth emlékeztet, születésének 80. évfordulóján
MIRU GYÖRGY 1283 nagyon izgatta, hogy milyen történeti személyiségként él a közösség tudatában. 59 Válaszaiban is ez a hangnem volt az uralkodó, általában tiltakozott érdemei túlbecsülése ellen, mindig hangsúlyozta, hogy a ráhárult feladatokhoz nem voltak elégségesek a képességei, de kötelességét teljesítette. 60 Az emlékezet, bár folytonos, hajlamos, különösen annak népi formája, az eseményeket összetömöríteni, egy pontba sűríteni. A történelem is hasonlóan jár el, s a jelentős történelmi események is csak utólagos koncepció szerint nyerik el jelentésüket, s így akár egy egész eseménysor egy szimbolikus pontban összpontosulhat. 61 A nemzeti emlékezet és történeti tudat ilyen szimbolikus pontjává vált 1848, s hozzákapcsolódva, azt értelmezve, mint láttuk, Kossuth neve is. A Kossuth-megemlékezés elhúzódó folyamata érintkezett március 15-e megünneplésével, emlékével. Néhány város és testület kifejezetten az ünnep alkalmából üdvözölte a turini emigránst. A balassagyarmatiak e napot az 1848-as nagy események szimbólumának tekintették, azért, mert a budapesti népgyűlés volt Kossuth március 3-ai feliratának „első megtestesülése”, ami nyomatékot adott a reformok kivívásának. 62 A sárospataki joghallgatók március 15-ét nemcsak a legnagyobb nemzeti ünnepnek tartották, hanem az ifjúság ünnepének is. A haza szabadságának és függetlenségének emlékünnepe szerintük egy „világtörténeti jelentőségű” kort idéz fel, amelynek Kossuth volt a főhőse, és e nap megteremtője.63 A hódmezővásárhelyi olvasókör dísztagsági okiratában már teljesen áthangolódott a pozsonyi törvényhozás és a pesti események viszonya, ők ugyanis nemcsak az 1848. évi törvényekért, hanem e törvények alapját képező pesti 12 pontért is köszönetet mondtak Kossuthnak.64 A pápaiak is összekapcsolták Kossuthot a nagy nap eseményei vel, amit nemzeti ünnepnek neveztek. Szegeden az alsóvárosi népkörben az ünnep alkalmából Kossuthot is felköszöntötték, s egy egész korszakra emlékeztek. Hasonlóan történt a feketehegyi olvasókörben is, ahol március 15-ét a szabadság kezdetének emléknapjaként ünnepelték. Kossuthtól tudjuk, hogy a kolozsvári március 15-ei ünnepélyek rendezésére alakult állandó bizottság is üdvözölte őt. 65 Ma norai értelemben március 15-e egyértelműen emlékezethelynek tekinthető. Az emlékezethely a hagyomány és a történelem metszéspontján jön létre, és az a funkciója, hogy kapcsolatot tartson a múlttal, az emlékezetet megszilárdítsa, s a múlt 59 Velkey F.: „Nem így történt. Jól emlékszem.” i. m. 266. 60 Kossuth Lajos iratai X. i. m. 15–22., 24–116., 123–131., 140–162. 61 Gyáni G.: Történetírás i. m. 111.; Uő: Kollektív emlékezet és történetírás i. m. 68.; Gyáni Gábor: A történelmi esemény fogalma. Magyar Tudomány 172. (2011) 1324–1332. 62 MNL OL R 90 I.6336a. 63 MNL OL R 90 I.6461. 64 MNL OL R 90 I.6348b. 65 MNL OL R 90 I.6462. (Pápa), I.6463. (szegedi alsóvárosi népkör), I.6465. (feketehegyi olvasókör); Kossuth L.: Hálanyilatkozat i. m. 153.
