Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Miru György: A nemzet emlékezik, Kossuth emlékeztet, születésének 80. évfordulóján
MIRU GYÖRGY 1277 népek szabadsága), konkrétabban az egyéni és polgári szabadságot, az emberi jogokat, a jogegyenlőséget vagy a törvény előtti egyenlőséget értették. Az sem volt ritka, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméinek megvalósítóját tisztelték benne, s természetesen ebben az összefüggésben a nemzeti szabadság is megjelent. A jogegyenlőség a karcagi izraelita hitközség képviselőinél a születési és vallási különbségek felszámolását jelentette, szerintük Kossuthnál többet senki sem tett a felekezetek közti válaszfalak lebontásáért. Hittestvérei, a fehér-komáromi evangélikus esperesség képviselői szintén a vallásszabadságban szerzett érdemeit emelték ki, s neki tulajdonították az 1848. évi XX. tc. megalkotását is. 26 A legtöbb emlékező Kossuth nevét, akár metaforikusan, akár konkrétan fogalmazott, a negyvennyolcas törvények megalkotásával, a negyvennyolcas fordulattal kapcsolta össze. Esetenként ezt is részletesebben fejtegették. Kossuthnak tulajdonították az alkotmányos átalakulást, a már említett fehér-komáromi üdvözlet szerint az alkotmány tervszerű kidolgozásánál az evangélikus egyház önkormányzati szervezetét vette alapul. Az önkormányzati jogok védelmezőjét, a népképviselet és a felelős kormány, máshol a szabad alkotmányos államforma megteremtőjét látták benne. A sajtószabadság harcosa volt, sőt Baja azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a felvilágosodást magánlevelezés útján terjesztette. Számos üdvözlő irat a jobbágyfelszabadítás kivívásáért adózott emlékének, amivel lebontotta a nemzeten belüli válaszfalakat, s megteremtette a nemzet egységét.27 Kossuth tehát a nép jóte vője volt szemükben, s a többség elismerte, hogy a közjólét előmozdításáért, a haza anyagi felvirágzásáért, boldogságáért, jólétéért, művelődéséért sokat tett. A negyvennyolcas törvényekkel megalapozott új korszak megteremtése mellett Kossuth emlékének másik fókuszpontja a szabadságharc vezetése, az ország államiságának, függetlenségének biztosítása érdekében végzett tevékenysége volt. Az emlékező közösségekben a múlt nagy küzdelme önvédelmi háborúként, legtöbbször szabadságharcként élt, de nem volt ritka a függetlenségi háború megnevezés sem. 28 A Zala megyei Gétye község levélírója felháborodottan jegyezte meg, hogy az önvédelmi harcot ellenségeik szeretik forradalomnak nevezni. Pedig a szabadságharc alatt közkeletű volt a forradalom szó használata a háborús, rendkívüli helyzetre. 29 A szabadságharc, annak szomorú végkifejlete – leverése – ellenére dicsőséges, a nemzet büszkeségét és öntudatát növelő küzdelemként élt az emlékezetben, amellyel a 26 MNL OL R 90 I.6417. (karcagi izr. hitk.), I.6399b-c. (Fehér-komáromi ev. esperesség). 27 MNL OL R 90 I.6399c. (Fehér-komáromi ev. esperesség), I.6307. (Baja); A balassagyarmatiak azt írták, hogy városuk lakossága Kossuth által lett szabad. MNL OL R 90 I.6336a. 28 Csak néhány példa: MNL OL R 90 I.6270. (Szabolcs), I.6285. (Komárom m.), I.6287b. (Jász-Nagykun-Szolnok), I.6334. (Bihar), I.6340. (Ditró és Szárhegy), I.6360. (Kis-Küküllő), I.6375. (Esztergom v.). 29 MNL OL R 90 I.6345.; Miru György: Az alkotmányozás politikai nyelve 1848–49-ben. Bp. 2015. 107.
