Századok – 2017

2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Miru György: A nemzet emlékezik, Kossuth emlékeztet, születésének 80. évfordulóján

A NEMZET EMLÉKEZIK, KOSSUTH EMLÉKEZTET, SZÜLETÉSÉNEK 80. ÉVFORDULÓJÁN

1278

nemzet kifejezte életerejét és létjogosultságát is.30

Vagyis még nem alakult ki 1848–

49 olyan értelmezése, amely a nemzeti sorstragédiák sorába illesztette azt, annak ellenére, hogy Mohács tragikus emlékezete már része lett a nemzeti identitásnak. A traumatizált, negatív események sorozataként felfogott történeti múlt majd csak a 20. században vált meghatározóvá a nemzettudatban.

31

Kossuth neve tehát a negyvennyolcas eseményekkel, a szabadságharccal vált szinte egylényegűvé a közösségi emlékezetben. Az üdvözlésekre adott válaszaiban ő maga is sokat foglalkozott az 1848–49-es múlttal, s többször leírta, így Hálanyilatkozatában is, hogy nem személyének tulajdonítja a felé áradó figyelmet, hanem annak, hogy neve a 35 évvel korábbi események emlékét idézi fel, azok szimbóluma lett.32

A törvényhatósági határozatok többsége említést tett arról, hogy a tisztelet lerovása pártok feletti ügy, s abban pártkülönbség nélküli egyetértés nyilvánul meg, sőt Borsod megye nyilatkozata még azt is megjegyezte, hogy az emlékezés nemzeti egységet teremt.33

Valóban a Kossuth-megemlékezés nemzeti üggyé vált, hiszen azt majd mindegyik nyilatkozat kiemelte, hogy az ünnepelt hazaszeretete kétségbe nem vonható. Az emlékezés révén Kossuth a hazaszeretet, az igaz hazafiság megtestesítője lett, amit néhány nyilatkozat azzal toldott meg, hogy születésnapját nemzeti ünnepnek, örömnapnak nevezte.

34

Emlékezet és történelem

A következőkben az emlékezet és a történelem kapcsolatát vizsgálom a Kossuthmegemlékezés összefüggésében. Láthattuk, hogy Kossuth alakja a kollektív emlékezetben történelmi léptékűvé vált, egyesek olyan történelmi személyiségnek tartották, akinek tettei már a történelem részét képezik, élete pedig összekapcsolódott Magyarország újabb történelmével, sőt a nemzet közelmúltbeli „dicső történetének élő megtestesítője” lett.

35

30 MNL OL R 90 I.6284. (Rozsnyó), I.6291. (Fejér), I.6334. (Bihar), I.6375. (Esztergom v.), I.6399a. (Fehér-komáromi ev. esperesség); Kibontakozott a társadalmi diskurzusban a szabadságharc heroizálása és a nemzeti mitológiába emelése. K. Horváth Zs.:

A

lehetséges emlékezésektől i. m. 9., 11.

31 Fata Márta:

A

magyar emlékezethelyek specifikumai. Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához. In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai. (Loci memoriae Hungaricae 2.) Szerk. S. Varga Pál – Száraz Orsolya – Takács Miklós. Debrecen 2013. 38., vö. Gyáni Gábor:

Identitás, kultusz, történelem. In: Uő:

Az

elveszíthető múlt i. m. 128–131.

32 Kossuth Lajos iratai X. i. m. 142–144., 148.

33 MNL OL R 90 I.6397.

34 MNL OL R 90 I.6310. (Miskolc), I.6316. (Liptó), I.6387. (Kecskemét).

35 MNL OL R 90 I.6281. (Torda-Aranyos), I.6334. (Bihar, idézet), I.6360. (Kis-Küküllő), I.6386. (Sáros-zempléni ev. esperesség).