Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Miru György: A nemzet emlékezik, Kossuth emlékeztet, születésének 80. évfordulóján
A NEMZET EMLÉKEZIK, KOSSUTH EMLÉKEZTET, SZÜLETÉSÉNEK 80. ÉVFORDULÓJÁN 1276 jelzők váltották fel. Egy-két esetben előfordult az atya, apa megjelölés is, inkább a kisvárosok, községek, népkörök részéről, nyilván az ő szemléletük közelebb volt a népi emlékezethez, amelyben Kossuth gyakran apaként jelent meg. 22 A már említett Pest megyei jegyzőkönyv tért csupán ki némi részletességgel Kossuth tevékenységére, politikai pályája egyes állomásaira.23 A legtöbb dokumen tum inkább általánosan fogalmazott, vagy néhány mozzanatban jelölte meg azokat az érdemeket, ami alapján méltónak tartotta a nemzet emlékezetére. Az emlékezés fókuszában természetesen Kossuth hazai közszereplése állt, csak néhány írás utalt emigrációs tevékenységére, elsősorban abban az összefüggésben, hogy két világrészben is ismertté tette a magyar ügyet, a magyar nemzetnek hírnevet szerzett. Ezt már a szabadságharc vezetőjeként elérte, bámultba ejtve Európát (máshol az egész világot), és az emigrációban is azért küzdött, hogy Magyarországot önálló tényezőként ismertesse el az európai politikában, s jogait a művelt világ respektálja. 24 Ismertsége, népszerűsége azért ölthetett ilyen méreteket, mert néhány levél szerint Kossuth nemcsak hazája, hanem az emberiség jogaiért is küzdött. Abban szinte köz egyetértés alakult ki, hogy az emigráns politikus külföldön is folyton a hazájáért tevékenykedett, az újabb időkben pedig aggódva figyelte az ország sorsát. A reformkor, de főként 1848 és 1849 eseményei mint nagy idők, nagy korszak vagy eredményekben gazdag korszak tételeződött, amely Magyarország történelmének legfényesebb lapjait alkotta, és így Kossuthot is nagy történelmi személynek, a történelem kiváló alakjának tekintették. Ez a történelmi lépték persze további magyarázatot kívánt. Kossuth maga, ritkábban más jelentős társaival együtt volt e ragyogó korszak előidézője, a nemzetet felrázta, ismét „ön becsének érzetére” ébresztette, az új Magyarország alapjait vetette meg, egy második ezredévét. A nemzetet kibontotta a „középkori bilincsekből”, a nemzeti újjászületés élharcosa volt, a hazát újjáalakította, ezért korszakalkotó nagy államférfi. 25 Ha Kossuth történelmi szerepét ennél részletesebben említették, akkor a század nagy eszméinek képviselőjeként emlékeztek rá, aki ezeket az eszméket itthon is érvényesítette. Az eszme alatt általánosabban a szabadságot (népszabadság, 22 Kossuth alakja nemcsak intenzíven élt a nép emlékezetében, hanem folklorizálódott is. Gerő A.: A nemzet apja i. m. 56–57., 64.; Jámbor Pál (Hiador) 1849-ben megjelent versében Kossuth, mint aki a nemzet jövőjét hordozza méhében, még női attribútumokkal is rendelkezhetett. Lásd Szilágyi Már ton: A bűnbakképzés mechanizmusai a 19. századi irodalomban. Görgei Artúr megítélései az 1860-as évekig. Irodalomtörténet 97. (2016) 422–423. Köszönöm Völgyesi Orsolyának, hogy felhívta a figyelmem erre az értelmezésre. 23 MNL OL R 90 I.6263a. 24 MNL OL R 90 I.6266. (Arad v.), I.6269. (Pécs), I.6281. (Torda-Aranyos), I.6342. (Hajdú), I.6350. (Szolnok-Doboka), I.6375. (Esztergom v.), I.6384. (eperjesi főisk.), I.6397. (Borsod); Pesti Napló, 1883. január 25. reggeli kiadás 2. 25 Néhány példa: MNL OL R 90 I.6281. (Torda-Aranyos, idézet), I.6282. (Nagyvárad), I.6291. (Fejér), I.6307. (Baja), I.6323. (Baranya, idézet).
