Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Cieger András: Deák Ferenc írásban és képben. Miként ábrázolható a kiegyezés?
CIEGER ANDRÁS 1265 kevesebb valódi pietás emléke iránt, mint ottan, azért igyekeznek minden tőlök teremtett rosszat is annak idejéből leszármaztatni, az ódiumot a régi Deák-pártra szorítani. Szükséges tehát mielőbb, hogy a közönség kezére jussanak Deák meghamisítatlan nyilatkozatai, hogy az álarc lerántva legyen” – írta például köszönő levelében Ernuszt Kelemen, aki a honvédelmi költségvetés tárgyalása során hivatkozott Deák szavaira. 59 Másrészt azért sem építhették e kötetek a kiegyezés kultuszát, mert a bonyolult közjogi rendszer megalkotásakor, a kiélezett politikai helyzetekben elhangzott beszédek, meggyőzésre szánt mondatok olyan később nem kanonizált megfogalmazásokat is tartalmaztak, amelyeket könnyen fel lehetett használni például a dualizmus jogi természetéről, az uralkodó rezervált jogairól, vagy éppen az ország katonai, illetve gazdasági önállóságáról folytatott századfordulós közjogi viták során. Deák, Andrássy és további kiegyezéspárti politikusok régi mondatai tehát esetenként a közjogi kompromisszum átértelmezéséhez is segítséget nyújthattak. 60 Végső soron pedig Kónyit tudományos meggyőződése és Deák szövegei iránt tanúsított tisztelete megakadályozta abban, hogy egyszerű breviáriumot gyártson a beszédekből. Hiába győzködte hónapokig Ráth Mór, hogy iratkiadásával párhuzamosan, a piaci igényeknek engedelmeskedve készítsen rövid kivonatokat Deák beszédeiből, ennek ellenállt.61 E helyett többezer oldalas, gazdagon jegy zetelt, több szemszögű – igaz, gyakran stilizált, alkalmanként torzított – leírását adta a kiegyezés létrejöttének,62 amely azonban monumentális terjedelmével nem segítette a kultuszépítést. Kónyi később is csak arra volt hajlandó, hogy tanácsaival segítse Wlassics Gyulát, a kiegyezés közjogi rendszerének állhatatos védelmezőjét, egy beszédválogatás elkészítésében. Wlassics a Deákról írt hosszú bevezető tanulmányával megjelent kétkötetes szöveggyűjteményben már nem rejtette véka alá a kultuszépítő szándékot: „Olvassuk áhítattal válogatott beszédeit és iratait. 59 Ernuszt Kelemen, Bp. 1886. febr. 20. UCL SSEES, Kónyi–Lónyay Collection, KON/13. 60 Lásd például Szederkényi Nándor és Széll Kálmán vitáját a magyar hadseregről és Deák egyik 1868-as beszédéről: „És Szederkényi Nándor t. képviselő úr szememre veti, hogy miért hozakodom elő Deák Ferenccel, egy másik úr meg azt mondja, hogy Deák Ferenc hagyatékából kikeresem azokat a beszédeket, a melyek nekem tetszenek, miért keresem ki a gyengéket és nem másokat. Én Deák Ferenc beszédeit igy nem osztályozom és nem kategorizálom; [...] Ha a t. képviselő urak azt, amit 1866-ban vitatott, azt, amit 1867-ben állított, nem a maguk egészében tekintik, hanem egyes szavakat kiszakítva állítanak szembe, akkor talán tudnak valami eltérést, ellentétet akkor sem tudnak kimagyarázni.” Az 1901. évi október hó 24-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. VII. Bp. 1902. 115. ülés (1902. máj. 15.) 92– 98.; Polner Ödön és Tisza István ugyancsak Kónyi beszédgyűjteményére hivatkozva folytatott vitát a ki egyezés jogi természetéről. Vö. Magyar Figyelő 2. (1912) 1. sz. 452., 530–531. 61 Lásd Ráth Mór három levelét Kónyihoz 1887-ben. Magyar Zsidó Levéltár, Kónyi-hagyaték, No. 83.214–83.216. A szóban forgó mű végül Ráth saját összeállításában jelent meg: Gondolatok 1833– 1873. Deák Ferenc emlékezete. Bp. 1889. 62 Kónyi szövegkiadási gyakorlatát és szöveggyűjteményének forrásértékét elemzi Cieger A.: Az Ön Deákján i. m.
