Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Cieger András: Deák Ferenc írásban és képben. Miként ábrázolható a kiegyezés?
DEÁK FERENC ÍRÁSBAN ÉS KÉPBEN 1266 Figyeljünk minden szavára. És amivel e tanításból gazdagabb lesz értelmünk vagy emelkedettebb a szívünk, azt tegyük azzal az önzetlenséggel, amely az ő sajátja volt, arra az oltárra, amelyen hazánk javának áldozunk. Ez lesz az igazán élő és a nagy állambölcshöz méltó kegyelet.”63 Szavainak fényét némileg tompította, hogy munkája megkésve, a kiegyezéses rendszer legmélyebb politikai válságát követő hónapokban jelent meg. Összegzés Tanulmányunkban változatos példákkal igyekeztünk bizonyítani, hogy miközben kiformálódott Deák Ferenc hivatalos kultusza, hiszen központi kezdeményezés nyomán törvényszöveg, valamint szobrok, versek, festmények, kötetek, sőt iskolai tankönyvek és ünnepségek64 örökítették meg alakját és jellemét, mindezek a kiegyezés reprezentációját csak nagyon korlátozottan szolgálhatták. Leginkább azért, mert 1867 megítélése körül már a kezdetektől nem volt egyetértés, a rendszer érzelmi azonosulást később se nagyon tudott kivívni magának. A századfordulón pedig már a magyar állameszme uralkodóvá válása, illetve aktuálpolitikai célok miatt a kiegyezés alapját jelentő jogi dokumentumok értelmezése körül is felbomlott az addigi minimális konszenzus.65 „Még szomorúbb, hogy nincs patriotizmusunk sem. Ausztriai patriotizmus úgyszólván soha sem létezett s ha katonai tisztikarban s hivatalnokokkal létezett, az egykori Ausztriával együtt elenyészett. A dualisztikus Ausztriáért már a dolgok természete szerint mindenki csak félig lelkesül, mert a másik felet magára nézve idegennek tartja” – vélekedett néhány évvel a kiegyezés megkötése után Eötvös József.66 Ha nem is lett teljesen igaza a politikusnak, hi szen az évtizedek során mégiscsak megteremtődött egy olyan katonai és hivatalnoki tisztikar, amely rendelkezett a közös Monarchia tudatával, ám abban egyetérthetünk vele, hogy széles tömegek számára a birodalom egyik felében sem igen társultak az 1867-es kompromisszumhoz köthető és jól megjeleníthető pozitív értékek. Az örökös tartományok esetében ráadásul még koronázásra sem került sor, amelyet vissza-visszatérően ünnepelni lehetett volna, és nem állt rendelkezésre a kiegyezés megkötésében jeleskedő nagyformátumú politikus sem, akinek kultuszát 1867-hez lehetett volna rendelni. Lényegében Ferenc József és az uralkodóház tudatosan formált kultusza jelenthette számukra a legerősebb szimbolikus kapcsot, ám ennek 63 Wlassics Gyula: Deák Ferenc munkáiból I. Bp. 1906. 77. 64 Például Deák születésének századik évfordulóján Wlassics Gyula miniszter kötelező iskolai ünnepséget rendelt el. Vasárnapi Ujság 50. (1903) 36. sz. 596. 65 Péter László: Az Elbától keletre. Bp. 1998. 222–224. 66 Eötvös József: Naplójegyzetek. 1870. november 24. Történelmi Szemle 21. (1978) 408.
