Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Cieger András: Deák Ferenc írásban és képben. Miként ábrázolható a kiegyezés?
CIEGER ANDRÁS 1263 törvényileg megállapított közös ügyek között volna felsorolva, mégis a legértékesebb kapcsok egyikét képezi a dualisztikus monarkia két államának népei között. [...] a szoborra letett koszorúnál érthetőbben és ékesebben azt sem lehetett volna kifejezniük, hogy önök a Deák Ferenc alkotta közjogi viszonyhoz, amely Ausztria és Magyarország között fennáll, őszintén ragaszkodnak [...] amidőn önök most az ő szobrát megkoszorúzzák, tulajdonképpen annak adják bizonyítékát, hogy a monarkia jóvoltát és boldogulását őszintén és melegen hordják a szívükön”. 55 E valóban figyelemre méltó és komoly előzetes szervező munkát igénylő félhivatalos demonstrációt ismereteink szerint később nem követték hasonló akciók. Arról sincs tudomásunk, hogy a szobor körül kialakult volna évről évre visszatérő módon valamilyen emlékező rítus. Ahogy a Szabadelvű Párt elnöke, Podmaniczky Frigyes az avatáskor megjósolta, az emberek megszokták a szobor jelenlétét, lassan a fák lombjainak takarásába került Deák alakja, mára pedig szinte megközelíthetetlenné vált az emlékmű a téren áthaladó jelentős autóforgalom miatt. Deák beszédei Sajátos Deák- és kiegyezés-emlékműnek tekinthető Kónyi Manó Deák Ferenc be szédei című munkája, és különösen annak a kiegyezés harmincadik évfordulója körül megjelent 4. és 5. kötete, amelyek a kompromisszumhoz vezető politikai folyamatokat igyekeznek rekonstruálni hivatalos és a résztvevőktől származó források alapján.56 Megítélésünk szerint az országgyűlési gyorsíróból történetíróvá vált Kónyi 1882-ben induló vállalkozása válasz kívánt lenni az egyre erősödő Kossuthkultuszra. Kónyi maga erről soha sem nyilatkozott, de a kortársak rendszerint párba állították munkáját Kossuth Lajos iratainak 1880-ban elkezdett publikálásával. Az ország történelmének utolsó négy-öt évtizedéről szóló kossuthi narratíva mellé a „haza bölcse” hívei szükségesnek érezhették megalkotni a sorsfordító események deáki elbeszélését is, talán azért is, mert Kossuthot emlékirataiért akadémiai tagságra jelölték.57 Az, hogy Deák tisztelői a függetlenségi hagyomány ellenében a kompromisszumokra épülő kibontakozásnak és Deák államférfiúi érdemeinek 55 Bécsi szabadelvűek látogatása. Pesti Napló, 1896. augusztus 17.1. Lásd ehhez Kunszery Gyula: Jókai Mór és a bécsi szabadelvűek. Irodalomtörténet 52. (1970) 683–686. 56 Deák Ferenc beszédei IV. és V. Összegyűjt. Kónyi Manó. Bp. 1897–1898. 57 Úgy véljük, hogy a Deák-kultusz formálásában Gyulai Pálnak jelentős szerepe volt. Gyulai az általa szerkesztett Budapesti Szemlében harcosan szállt szembe a Kossuth-kultusszal, és számos alkalommal vette védelmébe Deák emlékét. A Franklin Társulat nevében szintén ő tárgyalt Kónyival a beszédgyűjtemény kiadásáról. Utóbbira lásd Gyulai Pál Kónyi Manóhoz. 1885. nov. 16. School of Slavonic and East European Studies Library, University College London (a továbbiakban: UCL SSEES), Kónyi–Lónyay Collection, KON/12.; Ugyancsak Gyulai vonta kérdőre Pulszky Ferencet, amiért 1880-ban akadémikusnak jelölte Kossuthot. Erről lásd bővebben Ács Tibor: Kossuth Lajos tagajánlásai az Akadémi án. Magyar Tudomány 101. (1994) 1053–1060.
