Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Cieger András: Deák Ferenc írásban és képben. Miként ábrázolható a kiegyezés?
DEÁK FERENC ÍRÁSBAN ÉS KÉPBEN 1262 politikai testületek és intézmények (két törvényhozás, közös minisztériumok, közös hadsereg stb.) tagjainak, valamint a külföldi követségeknek és konzulátusoknak. A szoboravatás programját precízen megtervezték, pontos helyszínrajzot is készítettek, valamint különböző színekkel nyomtatott meghívókkal különítették el egymástól a különféle meghívottakat, fontosságuk szerint.50 A sajtóbeszámolók szerint a nem egészen félórás esemény túlzottan is protokollárisra sikeredett, az Egyetértés például túl ridegnek látta az ünnepséget, a szoborbizottság „úri parádét rendezett”, amely nem tartott igényt a közönség részvételére.51 Nem volt sokkal jobb véleménnyel az ünnepségről és a szoborról Pauler Gyula történész-levéltáros sem: „Itt tegnapelőtt [óta] legalább a helyzetet a Deák szobor dominálja, melyre nézve Podmaniczky Frigyes csak azt a vigasztaló expedienst [kibúvót, mentséget] tudta felhozni, hogy: majd megszokjuk! A szobor mellékfigurái miatt nem igen lehet azt fiatal leányoknak megmutatni.” 52 Az élclapok a későbbiek során a szobor elhelyezésén köszörülték a tollukat, mondván, mennyire jellemző, hogy a téren álló Széchenyi-szobor az Akadémia épületének, a Deák-szobor pedig a Szabadelvű Párt székházának fordít hátat, ezzel jelezve, hogy a két intézmény letért az alapítók által kijelölt útról.53 Ugyanakkor az ezredévi kiállítás idején éppen a Budapestre látogató bécsi liberális küldöttség (kb. 2400 fő!) tartott megemlékezést Deák szobránál.54 E látványos közös akció a magyar politikus szobránál egyfelől a századfordulón már támadások kereszttüzében álló liberalizmus erődemonstrációja volt (a felszólalók az ellenfelek közül csak Karl Lueger mozgalmára utaltak, de további kihívások is említhetők lettek volna), másfelől pedig a közjogi rendszer melletti kiállás is. Veszter Imre szabadelvű képviselő magyar és német nyelvű beszédében az összetartozás-tudat erősítésének fontosságát hangsúlyozta, amelyre ugyancsak Deák szolgáltatott szép példát, amikor nem csak saját országának, de Ausztriának is alkotmányos viszonyokat kért az uralkodótól 1867-ben. Úgy vélte, hogy a Deák-emlékmű előtti tisztelgés a szabadelvűségbe és a szolidaritásba vetett hit bizonyítéka is: „felette örvendes megnyilatkozását látom azon politikai rokonszenvezésnek, amely anélkül, hogy a 50 Deák Ferenc szobrának i. m. 156–158. Lásd például A Deák-szobor ügyében működő végrehajtó bizottságtól Meghívó Nagyságos Szent-Ivány Zoltán úr részére a Deák-szobornak Ő cs. és apost. kir. Felsége legmagasabb jelenlétében Budapesten a Ferenc József téren folyó 1887. évi szeptember hó 29-én d.u. 3 órakor megtartandó ünnepélyes leleplezésére. Országos Széchényi Könyvtár Kisnyomtatványtár C 8.659. 51 Deák Ferenc szobrának i. m. 178.; A Fővárosi Lapok tudósítása szerint viszont jelentős tömeg volt jelen, igaz, az emberek csak távolabbról, a rendőri kordonok mögül követhették az eseményt. Vö. Fővárosi Lapok, 1887. szeptember 30. 1. 52 Pauler Gyula Thallóczy Lajoshoz. Bp., 1887. okt. 1. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár Fond XI/755. No. 18. 53 Jól elhelyezett szobrok. Bolond Istók 16. (1893) 21. sz. 7. 54 Deák Ferenc szobrának i. m. 195–196.
