Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Cieger András: Deák Ferenc írásban és képben. Miként ábrázolható a kiegyezés?
DEÁK FERENC ÍRÁSBAN ÉS KÉPBEN 1260 óta már a téren állt).43 Andrássy tehát e tervek ismeretében is kifogásolta a tervezett Deák-szobor diszharmóniáját: „De hogy fogja magát az ülő szobor kivenni, ha majd a Király lovasszobra áll a tér közepén? A Király lóháton, talán ágaskodó lovon, mint volt a koronázás alkalmával, Széchenyi állva és a szobor hibái dacára egy bizonyos domináló állásban, – és Deák ülve. Egy karszékben? Ha még a király ülne és a többiek állnának, ez megjárhatná, de fordítva megfér-e az egyszerű illemmel? De eltekintve ettől, ló és karszék egymás mellett hogy fogja magát kivenni?” Andrássynak azonban nem csak a térszerkezet és az esztétikai elrendezés miatt volt baja az ülőszoborral. E testhelyzetet nem tartotta alkalmasnak Deák közéleti nagysága kifejezésére: „Deákot ülő helyzetben feltüntetni, némelyek szerint úgy hallom ez jellemző vonás akar lenni, mindenesetre egy bizonyos lustaságot jelez ott, hová tétetni szándékozik. Megengedem, hogy az Öreg Úr későbbi éveiben keveset mozgott, de vajon kit akar a nemzet megörökíteni: Deákot a fizikailag elnehezedett embert vagy Deákot, a nagy embert? Deák nem mint író hatott a nemzet sorsára, hanem mint szónok, mint pályájának fénypontja a parlamenti állása volt, ilyen pedig nem ülve, de állva beszélt és minden vastagsága dacára feltűnő, domináló alak volt.” Egyébként is, ha Deák otthon volt, inkább feküdni szeretett és nem ülni – tette hozzá Andrássy. A politikus nem igazán értette az emlékmű allegorikus mellékalakjait sem, de erről nem fejtette ki hosszabban a véleményét. Nem tudjuk, hogy Andrássy véleménye közrejátszott-e Huszár koncepciójának megváltozásában, az ugyanakkor biztos, hogy a művész több mintát is készített a Deákszobor álló változatáról. A szoborbizottság többségének azonban nem nyerte el a tetszését egyik próbálkozás sem. Úgy tűnik, hogy Huszárnak nem sikerült esztétikailag harmonikus viszonyt teremtenie az ábrázolni kívánt államférfiúi nagyság és a kissé előnytelen testalkat, illetve dísztelen polgári ruházat között. Még egy új pályázat kiírásának a lehetősége is felmerült a bizottságban, ám az idő mindenkit sürgetett. Az ülő szoborral szemben így lassanként megszűnt az ellenkezés,44 amelyet az is csökkentett, hogy 1881 őszén már maga Huszár is elfogadhatónak tartotta az ülő változatot. A végül megvalósult változaton Deák testtartása élénkebbé vált, a hivatalos leírás szerint a szobor Deákot beszélgetés közben ábrázolja, akinek jobb keze enyhe magyarázó mozdulatot tesz. 45 43 A Közmunkatanács látványtervét lásd Magyarország és a Nagyvilág 10. (1874) 12. sz. 151.; Leírása: A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése az 1874. évi működéséről. Bp. 1875. 48–49.; A megnövekedett városi forgalomra hivatkozva a panteon végül nem készült el, tehát az uralkodói lovasszobor is meghiúsult. Noha még a Ferenc József emlékét becikkelyező 1917. évi I. tc. is kimondta, hogy a fővárosban méltó szobrot kell állítani az elhunyt királynak, erre nem került sor. Ferenc József tehát Budapesten mindössze az ezredévi emlékmű uralkodószobrai között kapott helyet 1906-ban. 44 A Pester Lloyd cikkírója például szintén az ülőszobor mellett foglalt állást. Lásd L. H.: Vom Deák-Monument. Pester Lloyd, 1881. október 1. Idézi Deák Ferenc szobrának i. m. 100. 45 Deák Ferenc szobrának i. m. XV. A szobrászok a későbbiekben állva mintázták meg Deákot. Vö. Zala György szegedi és Gárdos Aladár miskolci szobrával.
