Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Cieger András: Deák Ferenc írásban és képben. Miként ábrázolható a kiegyezés?
CIEGER ANDRÁS 1259 Hasonlóan gondolkodott a Monarchia néhány évvel korábban leköszönt külügyminisztere, Andrássy Gyula is, ám ő még szélesebb összefüggésbe helyezte a kérdést: miként illeszkedne bele Deák ülő szobra a város építészeti és politikai látképébe? Andrássy véleménye legteljesebb formában két levélvázlatában maradt az utókorra, amelyet a szoborbizottságnak, illetve talán Keleti Gusztávnak kívánt elküldeni.40 Bár a végleges levelet feltehetőleg soha nem postázta, de szóban a bizottság ülésein hasonló értelemben fejthette ki álláspontját. Mivel azonban az üléseken elhangzottakról rendszerint csak hivatalos jelentések láttak napvilágot, így ezért érdekesnek tartjuk hosszabban ismertetni e levélvázlatok tartalmát. Andrássy először is az ülőszobor elhelyezését kifogásolta. Véleménye szerint a kijelölt helyszínen, a Lánchíd pesti torkolatánál, a Ferenc József téren egy ilyen emlékmű nem érvényesülhetne. Erről a helyszíni bejáráskor is meggyőződött: „De hogy fogja ott magát kivenni Deák ülő szobra? Ezen nagyszerű tájkép közepében, amilyennel tudtomra egy európai város sem bír, hol a Dunától kezdve minden mozog, hol a híd oszlopai, a Szent Gellért hegy, a Vár, szóval minden a magasba nyúlik és emelkedik, egy ülő oszlop szerintem egy megfoghatatlan anomalia lesz.” Egy ilyen szobor csak egy kisebb és zártabb köztéren, vagy a Városligetben érvényesülhetne. Utóbbival kapcsolatban megemlíti, hogy erre példát a bécsi Stadtparkban látott. 41 A városfejlesztést és a reprezentációs terek kialakítását szívügyének tekintő államférfi azonban számolt azzal a koncepcióval is, amelyet akkoriban a Ferenc József térnek szántak. A fennmaradt adatokból ugyanis jól érzékelhető, hogy az Akadémia székháza és a Lloyd-palota által közrefogott területen, az ország fővárosának szívében a magyar államiság múltját és erejét hirdető nemzeti panteont terveztek létrehozni. A téren zajlott 1867-ben a politikai fordulatot kifejező koronázás egy mozzanata, a kardvágás, amelyre az ország különböző szimbolikus helyszíneiről származó földekből összehordott koronázási dombon került sor.42 A domb helyén szándékoz tak felállítani Ferenc József lovasszobrát, kétoldalt pedig szimmetrikus elrendezésben magas oszlopokon Szent István, illetve Mátyás király, valamint alacsonyabban Deák Ferenc, illetve Széchenyi István emlékművét kívánták elhelyezni (utóbbi 1880 40 A két datálatlan levélvázlat megtalálható: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Andrássy-család, P 4. 592. tétel, 12. d. A levél beazonosítását segíti, hogy Keleti említést tesz Andrássy táviratáról, amelyben jelzi, hogy betegsége miatt nem fog részt venni a bizottság ülésén, de hamarosan részletes levélben kívánja kifejteni álláspontját. Ennek alapján a forrás feltehetően 1881. október elején keletkezhetett. Vö. Keleti Gusz táv: Jelentés a Deák-szoboremlék tárgyában (1881). In: Uő: Művészeti dolgozatok i. m. 507–508. 41 Andrássy például Franz Schubert 1872-ben elkészült ülőszobrára gondolhatott (alkotó: Carl Kundmann). 42 Pál Judit: „Méltó föld” a koronázási dombhoz. Erdély és az 1867. évi koronázási ünnepségek. In: Parasztok és polgárok. Tanulmányok Tóth Zoltán 65. születésnapjára. Szerk. Czoch Gábor – Horváth Gergely Krisztián – Pozsgai Péter. Bp. 2008. 447–470.
