Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Cieger András: Deák Ferenc írásban és képben. Miként ábrázolható a kiegyezés?
DEÁK FERENC ÍRÁSBAN ÉS KÉPBEN 1258 jól felismerhető reális vonásait kell visszaadni, a művésznek nem szabad felednie a magasztosabb célt sem: a nemzeti ideálok „emlékszerű nyomatékkal”, „eszményi tisztaságban” való megjelenítését. Csakhogy Deák testalkata „nem volt kiválóan plasztikai, vagyis nem olyan, aminőt a szobrászati utánképzés szempontjából kedvezőnek szoktunk mondani”, melynek oka Keleti megfogalmazásában „a testi szervezet rovására fejlesztett értelem”.37 Mindebből Keleti arra a következtetésre jutott, hogy Deákot ülve kell ábrázolni, mert e testtartás jótékonyan fedheti el az alkati hibákat, és mert hűen tükrözi a tiszta lélek méltóságát. Az ülő helyzet és a politikus jellemvonásai ugyancsak egyértelműen eldöntik azt is, hogy Deákot – a korábbi szobroktól eltérően – nem díszruhában, hanem polgári öltözetben szabad csak megörökíteni. A hosszas esztétikai okfejtés és a határozott ajánlások ellenére sem gondolkodott mindenki ugyanúgy e kérdésekről. Ennek bemutatására elegendőnek tartjuk magának az alkotónak, Huszár Adolfnak az ingadozó álláspontját, illetve Deák közeli munkatársának, a művészeti és városépítészeti kérdésekben előszeretettel megnyilvánuló, Andrássy Gyulának a véleményét ismertetni. Huszár, miután elnyerte a megbízást, több hónapos európai utazást tett, hogy tanulmányozza külföldi hírességek köztéri szobrait. Mivel ülő politikus szobrára alig talált példát, időközben pedig többen is kritikát fogalmaztak meg az eredeti tervvel kapcsolatban, ezért változtatott művészi koncepcióján: „Az ülő alak mellett egyedül csak azon indok szól, hogy Deák nehézkes öreg úr volt, de ki annyit tett mint ő, tétlen helyzetben nem lesz jellemzetessé. Ülő helyzet a nyugodt fensőség kifejezése, uralkodónak megfelel, de nem államférfinak.” „Az, hogy Deák Ferenc személye nyugodt volt, itt nem jöhet tekintetbe, mert a szoborban nem a személyt, hanem az államférfiút, a hazafit kell megörökíteni.”38 Azaz, Keletihez hasonló érvelés után – tudniillik az egyénítés helyett az eszményítés a döntő feladat – épp ellenkező megállapításra jutott: a külső vonások esztétikus megjelenítése helyett az államférfiúi nagyság bemutatására kívánt összpontosítani. Korai analógiaként talán az egyiptomi fáraóábrázolások, Pheidiasz olimpiai Zeusza, vagy Michelangelo Mózes ülőszobra juthatott eszébe, de akár a Bécsben ekkoriban készülő Mária Teréziaemlékműre is gondolhatott.39 Deák esetében viszont úgy vélte, hogy a kiegyezés körüli parlamenti viták nagytekintélyű szónokát állva kell megmintáznia. 37 Keleti G.: Deák Ferenc szobráról i. m. 447. E panteonizációs dilemma például Berzsenyi Dániel kövérségének ábrázolhatósága kapcsán már a 19. század elején is felmerült. Lásd bővebben Porkoláb Tibor: „Nagyjaink pantheonja épül”. Közösségi emlékezet, panteonizáció, emlékbeszéd. Bp. 2005. 86–109. 38 Huszár Adolf levele a szoborbizottsághoz. 1881. febr. 15. Idézi Deák Ferenc szobrának leírása és története. Szerk. Buday József. (Budapest Székes Főváros közterein álló szobroknak és emlékműveknek törzskönyve V.) Bp. 1897. 74. és 77. 39 A modern korból eszünkbe juthat Abraham Lincoln hatalmas ülő szobra Washingtonban, ám ez csak 1923-ra készült el. Lincoln 1868-ban emelt első köztéri szobra egyébként állva ábrázolja a politikust az USA fővárosában.
