Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Cieger András: Deák Ferenc írásban és képben. Miként ábrázolható a kiegyezés?
CIEGER ANDRÁS 1257 sor, amikor a magyar nemzetállami reprezentáció egyre látványosabb módokon jelent meg a városi közterületeken (állami épületek, emlékművek formájában), különösen pedig Budapesten, amely elindult a világvárossá fejlődés útján és a térség kulturális és hatalmi központja, a Monarchia társfővárosa kívánt lenni. 32 Ugyan ekkoriban már állt fővárosi köztéren néhány közelmúltbeli közéleti szereplő szobra – József nádoré (1869), Eötvös Józsefé (1879), Széchenyi Istváné (1880), Petőfi Sándoré (1882) –, ezek azonban valójában egy korábbi dicső korszakra, az 1848-as forradalommal záruló reformkorra emlékeztették az embereket.33 Ellenben a Deák-szobor pályázati kiírásában hangsúlyosan szerepelt, hogy az alkotóknak ezúttal az 1860-as évek politikusát kell megjeleníteniük. 34 Az 1878-ban lezárult pályázaton győztes Huszár Adolfnak azonban sok fejtörést okozott a feladat: hosszú éveken keresztül módosítgatta az emlékmű tervét, sőt, egyes vélekedések szerint 1885-ben bekövetkezett váratlan halálában is közrejátszott az alkotási folyamat túlfeszített izgalma. Huszár győztes pályaművén a szokásoktól eltérő módon ülő helyzetben ábrázolta Deákot. Az eredmény kihirdetését követően azonban évekig húzódó vita alakult ki arról, hogy szabad-e a rendszer szimbólumának tekintett politikust hétköznapi helyzetben, ülve szoborba önteni az örökkévalóságnak. A dilemma lényegét talán a legpontosabban Keleti Gusztáv festő, szakíró, a Képzőművészeti Társaság elnöke foglalta össze. Keleti, aki tagja volt a szoborbizottságnak, 1878 végén megtartott akadémiai székfoglaló előadásában hosszan taglalta, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie a Deák-szobor alkotójának, illetve milyen szempontok vezették a szoborbizottságot eljárása során.35 Keleti szerint az emlékműszobrászat funkciója Európa-szerte átalakulóban van, hiszen az antik istenek és mondai hősök helyett egyre inkább a „kimagasló nagy férfiak” válnak tárgyává. Az új kihívásoknak megfelelni képes stíluseszközök és stílustörvények azonban még nem kristályosodtak ki. Megítélése szerint addig is két alapelv, az egyénítés és az eszményítés együttes érvényesítésére kell törekedni, és sietett kijelenteni: „fázom az objektivitás túlságától akkor, midőn emlék-szoborról van szó, mikor a világ tapsai között, saját nemzete tűzi föl a babérkoszorút, dicsőült fiának homlokára”.36 Miközben tehát hús-vér politikusok 32 Erdei Gyöngyi: Műpártoló Budapest. Bp. 2003. 22–24.; Heiszler Vilmos: Birodalmi és nemzeti szim bólumok Bécsben és Budapesten (1867–1918). Budapesti Negyed 3. (1995) 3. sz. 173–192. 33 Eötvös József sem kivétel ez alól, ugyanis Huszár Adolf a reformkori író-politikust ábrázolta szónoki pózban. 34 Az első szobrot Deáknak szülőföldje, Zala vármegye állíttatta Zalaegerszegen közadakozásból 1879-ben. A szobrász, Vay Miklós a reformkori politikust és ’48-as minisztert mintázta meg. 35 Keleti Gusztáv: Deák Ferenc szobráról. (Akadémiai székfoglaló, 1878. dec. 4.) In: Uő: Művészeti dolgozatok. Bp. 1910. 427–469.; Keleti koncepcióját elemzi Nagy Ildikó: Az emlékműszobrászat kezdetei Budapesten. Szobrok és szobrászok. Budapesti Negyed 9. (2002) 2–3. sz. 191–218. 36 Keleti G.: Deák Ferenc szobráról i. m. 436.
