Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Manhercz Orsolya: Trónbeszéd korona nélkül?
MANHERCZ ORSOLYA 1219 foglalhatna” – írta másnap a Pesti Napló . 110 A beszéd szövegezése feltehetőleg a miniszterelnöki hivatal feladata volt, és Andrássy valószínűleg Deákkal is egyeztetett róla. A képviselőház és a főrendiház tagjainak bemutatására – díszebéd nélkül – április 26-án került sor,111 mert 25-én József nádor szobrát avatták. 112 Ferenc József tehát az 1865–1868-as országgyűlés bezárásán mondott először koronás királyként trónbeszédet, s a későbbiekben ez az esemény lett az alapja a további megnyitási – és feltehetőleg a bezárási – ceremóniáknak. Összegzés A magyar országgyűlés összehívása 1861 elején lehetőséget teremtett a párbeszéd megkezdésére, esetlegesen a koronázás megvalósítására. A császár szándéka, hogy személyesen nyissa meg az országgyűlést – a megegyezésre való törekvését jelezte. Az esemény körüli bizonytalanság ugyanakkor tükrözte a politikai életben kialakult, egyre kevésbé a kompromisszum irányába mutató kaotikus helyzetet. A „koronázatlan” uralkodó megjelenése ezért kockázatosnak tűnhetett, a magyarországi elégedetlenséget látva a hagyományok figyelmen kívül hagyása a megnyitási ceremóniában növelhette volna a feszültséget. Ugyanakkor a bécsi politikai vezetők is ellenezték a császár Pest-Budára utazását. Ferenc József távolmaradása mögött a Schmerling államminiszter által képviselt irányvonal megerősödése húzódott meg. Az uralkodó az 1857-es császári körút után közel nyolc évig nem járt Magyarországon, 1865-ben viszont háromszor is. Az év végén összeülő országgyűlést Ferenc József személyesen nyitotta meg. Elszántságát erősítette a kedvező légkör, amely a politikai változás nyomán alakult ki Magyarországon, és szándékától a felmerülő ceremoniális nehézségek sem térítették el. Ferenc József uralkodói legitimitása továbbra is megkérdőjelezhető volt, azonban miután Deák Ferenc húsvéti cikkében felelevenítette a „jó uralkodó – rossz tanácsadók” toposzát, megtörtént az első lépés a császár magyarországi regnálásának elfogadása felé. A magyar követeléseket megvalósító intézkedések 1865 nyarán és őszén ugyancsak javítottak az uralkodó megítélésén. A kölcsönös bizalom mindkét oldalon megmutatkozott, a közjogi hagyományt felül lehetett írni. Az újrainduló párbeszéd azonban csak 1867-ben hozta meg gyümölcsét, a kiegyezést és a koronázást. 110 Pest, aprilis 24. 1869. Pesti Napló, 1869. április 25. 1. 111 Azt biztosan tudjuk, a két ház vezetőinek beszédére adandó uralkodói választ a miniszterelnöki hivatal készítette elő. 112 Hohenlohe főudvarmester Andrássy Gyulának. 1869. ápr. 15. (fogalmazvány) MNL OL I 60 1869/2/31 Eröffnung des kön. ungar. Landtages (Reichstages) am 24. April. fol. 37.; József nádor szobrának felállítását Ferenc József az 1857-es magyarországi látogatás alkalmával kezdeményezte. Lásd Budapesti Hírlap, 1857. május 12. 1. Hivatalos rész.
