Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Manhercz Orsolya: Trónbeszéd korona nélkül?
TRÓNBESZÉD KORONA NÉLKÜL? 1220 Visszatérve a tanulmány elején felvetett kérdésekhez, kiemelnék néhány momentumot. Az 1867 utáni megnyitási szertartásoknak állandó eleme maradt az istentisztelet, amelyet a hercegprímás celebrált, aki azután a trónbeszéd felolvasása alatt a trón mellett kapott helyett. A ceremóniában tehát megjelent Ferenc József uralkodói felfogásának egyik lényeges eleme, a keresztény uralkodó alakja. A király kíséretére tekintve szembetűnő a középkori és kora újkori hagyományok továbbéltetése, a magyar királyi udvartartás tagjainak szerepeltetése, ami a főajtónálló és a főlovászmester, illetve 1868-tól a magyar testőrség számára kiemelt funkciót biztosított. Mindez nem jelentette a bécsi udvartartás teljes mellőzését, a főudvarmester és a főkamarás elkísérte az uralkodót az eseményre, akárcsak az egyik testőrgárda kapitánya. A „kettős udvartartás” nem volt előzmény nélküli, hiszen – miután I. Ferdinánd uralkodása (1527–1564) alatt az önálló magyar királyi udvar megszűnt – a késő középkori önálló budai udvar hagyományai mellett a bécsi közös udvar ceremoniális gyakorlata is érvényesült a magyar koronázási szertartásban,113 illetve a későbbiekben a magyar országgyűlések meg nyitásakor is. Ez a kettős megoldás Ferenc József uralkodása idején is megmaradt. Az 1866 elejétől újjáéledő budai udvari élet számos társasági eseményt tett lehetővé, melyek egyre több reprezentációs lehetőséget jelentettek. Ferenc József magyar királyként reprezentált, azonban sohasem csak magyar királyként. A bécsi udvar tartás – ezáltal a birodalmi egység eszméje – folyamatosan jelen volt Budán is az újra életre hívott magyar királyi udvartartás mellett. Az 1848–49-es alapon végbement 1867-es alkotmányos átalakulás új politikai berendezkedéssel, a rendi intézmények egy részének megszűnésével járt együtt. A politikai változások következtében a megnyitási ceremónia résztvevői közül néhányan „kikerültek”, illetve „lecserélődtek”. Az alkotmányos rendszer kialakításával együtt járt a magyar kancellária felszámolása, a kancellár helyét a miniszterelnök vette át. A nádori pozíciót 1848 után többé nem töltötték be, de a Habsburgok magyarországi ága így sem maradt képviselet nélkül, hiszen Erzsébet királyné mellett József főherceg is megjelent 1869-ben. A koronázáskor és nádorválasztáskor szokásos „lakomát” felelevenítve (vagy megelőlegezve), egyúttal a népképviseleti országgyűlés tagjainak bemutatkozását lehetővé téve, 1865-ben egy többnapos ünnepségsorozat keretében a császár minden nap udvari ebédet adott. A bemutatás alfabetikus rendben zajlott, és ez így történt a későbbiekben is – mellőzve a rendi hierarchiát. A lakoma azonban a 113 Egészen pontosan a koronázási lakomákban. Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról. Századok 138. (2004) 1005–1101., itt 1007.
