Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Manhercz Orsolya: Trónbeszéd korona nélkül?
MANHERCZ ORSOLYA 1213 előterjesztését.76 Az uralkodó határozott fellépése gyors munkára ösztönözte az érintett hivatalokat. A kiindulási pontot az 1843-as és az 1847-es direktórium77 jelentette, an nak átdolgozását a magyar kancellária a főudvarmesteri hivatal közreműködésével készítette el. A munka során számos korábbi példa került elő: koronázó és nem koronázó országgyűlések szertartásrendjei, a Pozsonyban használt „forgatókönyvek”, valamint az udvar által megvendégeltek számát, illetve a felmerült költségeket bemutató táblázatok. A példák egészen 1751-ig nyúltak vissza, a legkésőbbi esemény pedig, amit ugyancsak elővettek, az 1857-es látogatás volt, vagyis száz év ceremoniális szokásait tekintették át. 78 Különösen nagy gondot fordítottak annak előkészítésére, hogy az országgyűlés tagjait vendégül lássák, ami a magyar királykoronázás ünnepi eseményeihez tartozott (királyi lakoma/díszebéd), illetve nádorválasztáskor is szokásban volt. Annak ellenére, hogy 1865 decemberében egyikre sem készültek, tervbe vették az országgyűlés tagjainak megvendégelését, igaz, nem egy nagy, hanem több kisebb udvari ebéden a nevek abc-rendje szerint felosztva a főrendeket és képviselőket. Minderre azért volt szükség, mert a korábbi létszámok79 áttekintése után – mérlegelve a budai királyi palota befogadóképességét –, megoldhatatlannak tűnt egy ekkora díszebéd. Így ebben az esetben is új formát alkalmaztak, megőrizve benne a régit. 80 A ceremónia további résztvevőiről Ferenc József döntött, több ponton eltérve a korábbi rendtől. A legszembetűnőbb a magyar testőrség nélkülözése volt, amire már az 1861-es előterjesztés is utalt. 1865-ben még mindig nem állt fel a gárda, ezért a többi testőrség tagjait rendelték Budára. Ferenc József bécsi főudvarnagya szolgálatára is számított volna Budán, annak ellenére, hogy a számára elkészített anyagok hangsúlyozták: a főudvarnagy feladatát a magyar királyi főlovászmester szokta átvenni. Az uralkodó végül engedett, és még ahhoz is hozzájárult, hogy – ez alkalommal kivételesen – bécsi főudvarmesterét a magyar királyi főudvarmester (Curiae Regiae Magister) helyettesítse. 81 76 Mailáth kancellár előterjesztése az uralkodóhoz. Bécs, 1865. nov. 7.; Az uralkodó megjegyzésével, Schönbrunn, 1865. nov. 9. (másolat) MNL OL I 60 1865. évi ogy. megnyitása. 1865/2/28 fol. 170–174. 77 A ceremónia részletes lefolyását tartalmazó rendelet. 78 Mailáth kancellár átirata a főudvarmesteri hivatalnak. Bécs, 1865. nov. 10. MNL OL I 60 1865. évi ogy. megnyitása. 1865/2/28 fol. 169.; Az 1847-es ceremóniára Ferenc József még emlékezhetett is, hiszen azon apjával együtt részt vett, ahogyan arra dolgozatunk elején kitértünk. [Táblázat korábbi országgyűlés-megnyitásokról.] MNL OL I 60 1865. évi ogy. megnyitása. 1865/2/28 fol. 110.; Ceremoniel-Journal 1792, 1808, 1825, 1830. Uo. fol. 364–373.; Szertartásrend az uralkodópár ünnepélyes fogadásáról és bevonulásáról Pest-Budára 1857-ben. Uo. fol. 374–379. 79 1792: nincs adat; 1796: 500 fő; 1825: 700 fő; 1830: 750 fő, a második alkalommal: 900 fő. [Korábbi koronázási ebédek létszáma] MNL OL I 60 1865. évi ogy. megnyitása. 1865/2/28 fol. 381. 80 Landtags-Eröffnung zu Pest-Ofen im Dezember 1865. [A kötet végén található 45 oldalas összefoglaló.] ÖStA HHStA OMeA Hzd. ZP Bd. 77. (1865) p. 1–8. 81 Ferenc József legfelsőbb elhatározása, 1865. nov. 21. Landtags-Eröffnung zu Pest-Ofen im Dezember 1865. [A kötet végén található 45 oldalas összefoglaló.] ÖStA HHStA OMeA Hzd. ZP Bd. 77. (1865) p. 9–10.
