Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Manhercz Orsolya: Trónbeszéd korona nélkül?
TRÓNBESZÉD KORONA NÉLKÜL? 1214 A helyszín kapcsán az 1861-es kompromisszum maradt érvényben, vagyis az országgyűlés megnyitását Budán tervezték megtartani, az üléseket pedig Pesten. Utóbbiak kapcsán ki kell emelnünk, hogy az 1861-es országgyűlésen felmerült egy ideiglenes országház felépítésének a terve, amelyre pályázatot is kiírtak, azonban a megvalósítás akkor elmaradt.82 1865-ben Ferenc József maga vette kezébe az ügyet, és augusztus elején megbízta Ybl Miklóst, hogy a képviselőház számára ideiglenes épületet emeljen. A munkálatok szeptemberben kezdődtek, és december elejére el is készült a Sándor utcai épület. A képviselők ugyan csak 1866 áprilisában tudták használatba venni, mert nem száradtak ki a falak, de az igyekezet meggyőzőnek tűnhetett az uralkodó elszántságát illetően, hogy valóban parlamentáris átalakulást kíván. 83 Az országgyűlés megnyitása A megválasztott képviselők között ismét problémaként merült fel az, hogy az országgyűlés előírt helyszíne Pest volt, a megnyitási ceremónia viszont Budán zajlott. Deák Ferenc azonban már december 8-án figyelmeztetett arra, hogy meg kell őrizni a jó viszonyt az uralkodóval. Ennek szellemében nemcsak a budai megnyitáson vett részt a képviselők nagy része, hanem két nappal korábban az uralkodó érkezésekor a várbeli fogadásra is elmentek. Deák pedig a pesti pályaudvaron is megjelent Ferenc József fogadására, ahol a császár szívélyesen köszöntötte a politikust. 84 Ferenc József 1865. december 12-én érkezett Pest-Budára, az országgyűlés megnyitási ünnepségére december 14-én került sor. A szertartás délelőtt 10 órakor szentmisével kezdődött a várkápolnában, majd a képviselőház és a főrendiház tagjai átvonultak a királyi palota dísztermébe. A rendről a főajtónállót (Janitorum Regalium Magister) helyettesítő Almásy György gondoskodott. 85 Az uralkodó kíséretét főként a magyar királyi udvartartás tagjai, vagyis a magyar egyházi és világi méltóságok alkották,86 a bécsi udvari hivatalok vezetői közül 82 Lónyay Menyhért 1861. júl. 6-i bejegyzése. Közli Lónyay Menyhért naplója i. m. 262–271. 83 Pereházy Károly: A Sándor utcai képviselőház. In: Az Ország Háza. Buda-pesti országháza tervek i. m. 126–133., itt: 128. 84 Deák Ferencz beszédei III. i. m. 496–498. 85 A főajtónállói tisztséget ekkor gróf Zichy Ferenc töltötte be, aki azonban nem tudott részt venni az ünnepségen. [Az egyházi és a világi méltóságok listája] MNL OL I 60 1865. évi ogy. megnyitása. 1865/2/28 fol. 360–361.; Landtags-Eröffnung zu Pest-Ofen im Dezember 1865. [A kötet végén található 45 oldalas összefoglaló.] ÖStA HHStA OMeA Hzd. ZP Bd. 77. (1865) p. 16. 86 Egy szállásmester; két ajtónálló (Janitores); Almásy György, a főajtónálló helyettese; a zászlósurak, akiknek más szerepe nem volt: báró Nyáry Antal koronaőr, gróf Majláth Antal főpohárnokmester, gróf Cziráky György főkamarás, báró Sennyey Pál tárnokmester; Scitovszky János hercegprímás; Mailáth György kancellár; gróf Esterházy Móric tárca nélküli miniszter; (a főudvarmestert helyettesítendő) a magyar királyi udvarmester helyett kijelölt koronaőr, Károlyi György – kezében a pálcával; (a
